Terjed a térségünkben az IMF-hitel

Újabb két ország jelentette be térségünkben, hogy nem képes egyedül megküzdeni a koronavírus-járvány okozta pénzügyi nehézségekkel, ezért sürgősségi hitelt vesz fel a Nemzetközi Valutaalaptól. Most Észak-Macedónia és Bosznia-Hercegovina kért segítséget, de korábban Románia és Ukrajna is a hitelfelvétel mellett döntött.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 192 millió dolláros (62,8 milliárd forint) sürgősségi hitelt ígért Észak-Macedóniának az új típusú koronavírus-járvány elleni harchoz, valamint a járvány gazdasági következményeinek kezelésére – jelentette a távirati iroda. Az előrejelzések szerint a járvány miatt a nyugat-balkáni ország gazdasága a tervezett 3,8 százalékos növekedés helyett 4 százalékot eshet vissza az idén.

Az IMF Bosznia-Hercegovinának is nyújt hitelt, a megosztott ország vezetői azonban csak nagy viták után tudtak megegyezni arról, hogyan osszák el az országrészek között a kapott támogatást. A megállapodás szerint a 330 millió eurós (117,4 milliárd forint) hitel 62 százalékát a főként horvátok és bosnyákok lakta Bosznia-hercegovinai Föderáció, 38 százalékát pedig a többségében szerbek lakta országrész, a boszniai Szerb Köztársaság kapja.

A két balkáni ország kormánya azt követően jelezte hitelfelvételi szándékát, hogy a kijevi kabinet is bejelentette: a költségvetési átcsoportosítások mellett az IMF által nyújtott hitel segítségével lesz csak képes kezelni az új gazdasági kihívásokat. Ahogyan arról a Magyar Nemzet is beszámolt, Ukrajnában az eredetileg remélt 3,5-5 százalék közötti GDP-növekedés helyett most 5-10 százalékos visszaeséssel számolnak. Az infláció üteme 5,6-ról 8,7 százalékra nőhet, a munkanélküliség meghaladhatja a 10 százalékot. A 4 milliárd dolláros (1200 milliárd forint) hitelt annak fejében hagyja jóvá a valutaalap, hogy a parlament elfogadja a mezőgazdasági földek adásvételét megengedő földtörvényt, illetve egy új banktörvényt is. Előbbit már meg is szavazta az egyébként is hatalmas adósságok terhe alatt lévő állam országgyűlése.

Ukrajna és Magyarország közös szomszédjának kormánya pedig még március végén jelezte, hogy az IMF mellett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) egyezne meg feltétel nélküli hitelfelvételről. Ez annyit jelent, hogy Románia nem menne bele olyan strukturális pénzügyi reformokba a kölcsönért cserébe, amelyekhez hasonlókat a pénzügyi intézetek megkövetelnek ilyen esetekben. Összegekről egyelőre nem esett szó, ahogyan arról sem tudni, hogy a szervezek belemennek-e a feltétel nélküli hitelnyújtásba. Ha nem, Romániának akkor is rendelkezésére állhat az az 500 millió euró (175 milliárd forint) értékű hitelkeret, amelyre korábban a Világbankkal kötött szerződést.

Nő a fertőzöttség

Észak-Macedóniában az utóbbi 24 órában 711-ről 760-ra emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma, Bosznia-Hercegovinában pedig 901-ről 946-ra. Szerbiában vasárnapig 3380 fertőzöttet regisztráltak és 74-en haltak bele a Covid-19 szövődményeibe. Zlatibor Loncar egészségügyi miniszter közölte, 418 egészségügyi dolgozó is megfertőződött, ami azt jelenti, hogy a regisztrált fertőzöttek több mint 12 százaléka a orvosok és nővérek közül került ki. Koszovóban 283 fertőzöttet tartanak nyilván jelenleg. Shpend Ahmeti, Pristina polgármestere bejelentette, hogy a legtöbb fertőzött a fővárosban van, így az egész várost karantén alá vonták vasárnaptól, tehát sem belépni, sem kilépni nem lehet, hétfőtől pedig további szigorításokra lehet számítani. A 620 ezres Montenegróban az utóbbi 24 órában 257-ről 263-ra emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma. A védelmi miniszter közölte, a kormány egyelőre kézben tartja a helyzetet, katonák segítik a járvány kezelését, őrzik a kórházakat, a karanténokat, védik a határt, de egyelőre nincs szükség a NATO segítségére.