A szabály egyaránt vonatkozik belföldi és külföldi tulajdonú kereskedőkre, de a gyakorlatban a működése miatt a tíz legnagyobb adófizető között várhatóan csak egy lesz olyan, amelyben belföldi tulajdonos is van – állapította meg legújabb elemzésében a Deloitte, amely a kiskereskedelmi különadóval kapcsolatos részletszabályok alapján vizsgálta meg a válságkezelési hozzájárulás érintettjeit.
Ebben felidézik, hogy a kiskereskedelmi különadóról szóló kormányrendelet alapján május elsejétől a multinacionális kereskedelmi láncok évente 36 milliárd forintot fognak fizetni a koronavírus járvány elleni védekezéshez létrehozott alapba.
– A szabály gyakorlatilag a hagyományos bolti kiskereskedelmet és az internetes kereskedelmet is teljes egészében lefedi azzal, hogy benne van többek között az élelmiszer, ital, dohányáru, állateledel, elektronikai eszközök, háztartási cikkek, könyv, sportszer, játék, ruha és bútor kiskereskedelme – közölte a Magyar Nemzettel Laczka Sándor igazgató, a vállalat magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője. Kiemelte, hogy a 2010 és 2012 között jellemző válságadótól eltérően ezúttal három kevésbé klasszikusnak tekinthető kiskereskedelmi szektor is fizetni fog: az autókereskedők, a benzinkutak (az üzemanyag és az ottani boltok eladása után is) valamint a gyógyszer kiskereskedők.
Mennyi az annyi?
Az adót az éves nettó árbevétel alapján kell kiszámítani, függetlenül attól, hogy az adott kereskedő nyereséges vagy veszteséges. Az adómérték sávosan nő: az 500 millió forint éves árbevétel alatt eleve nem kell fizetnie a cégeknek, efölött 30 milliárd forintig 0,1 százalék a közteher, míg 30 és 100 milliárd között 0,4 százalékkal számolják ki a hozzájárulást. A 100 milliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező vállalatok fizetendője pedig a bevétel 2,5 százaléka lesz.
A Deloitte szakértője rámutatott, hogy a statisztikák szerint 120 ezer kiskereskedelmi üzlet van hazánkban, amelyek többsége túl kicsi a meghatározott sávok szerint, vagyis a bevétele nem éri el a félezer milliárd forintot, ezért nem fog fizetni. Egy-két ezerre becsülhető azon cégek száma, amelyeknek az árbevétele évente több ennél az összegnél, de 30 milliárd alatt marad. Az ő 0,1 százalékos adóterhük elenyésző – jegyezte meg. Efölött néhány tucat olyan társaság van, amelyek éves árbevétele 30 milliárd forintnál magasabb, de 100 milliárdnál alacsonyabb, ilyen például néhány lakberendezési cikket, barkácsárut, elektronikai eszközöket, sportszereket, illatszereket-háztartási cikkeket árusító üzletlánc. Az általuk fizetendő 0,4 százalékos adó évente társaságonként legfeljebb mintegy 300 millió forintot tesz ki, ez a Deloitte szerint az állami költségvetés szempontjából viszont nem jelentős tétel.
