Több mint százezren élhetnek a munkavállalói támogatással

Egyre népszerűbb az állami bértámogatási program, eddig 105 ezer munkavállaló után vették igénybe az állami segítséget. Mára a dolgozók körében is ismertté vált a csökkentett munkaidő után járó támogatás. Ezt igazolja, hogy több cégnél a munkavállalóknak kell nyomást gyakorolniuk, mivel a foglalkoztató adminisztrációs teherre hivatkozva meg sem próbál pályázni az ingyenpénzre. A szakszervezetek is eredményesnek ítélik az állami mentőöveket.

Május eleje óta ugrásszerűen nő a munkahelyvédelmi bértámogatást igénylők száma. A legfrissebb adatok szerint már több mint nyolcezer vállalkozás adott be kérelmet. A gazdaságvédelmi akciótervben nyújtott lehetőség mintegy 105 ezer embernek és családjaiknak segít a munkahelyek megőrzésével – jelentette be tegnap Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

A legtöbb támogatási igény a feldolgozóiparból, a turizmus–vendéglátásból, a kereskedelemből, a gépjárműjavításból és a szállítás, raktározás ágazatból érkezett. Elsősorban Fejér, Pest, Győr–Moson–Sopron és Bács–Kiskun megyéből igényelték a segítséget a munkaadók.

– Több munkavállalótól érkezett olyan visszajelzés, hogy noha csökkentett munkaidőben foglalkoztatják őket, így bérük is arányosan alacsonyabb, foglalkoztatójuk ennek ellenére elutasítja az állami bértámogatást. Legutóbb egy hatvani vállalkozás dolgozói kértek tőlünk segítséget, mivel a munkavállalónak és a munkaadónak közösen kell igényelnie az állami támogatást. Legjellemzőbb, hogy a foglalkoztatók az adminisztrációs teherre hivatkoznak, noha az egyoldalas, elektronikusan beküldhető nyomtatvány nem jelenthet problémát – hívta fel a Magyar Nemzet figyelmét Palkovics Imre.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke emlékeztetett, csökkentett munkaidő bevezetése esetén nettó 75 ezer forinttal járulhat hozzá az állam a dolgozók teljes munkaidős foglalkoztatásához képest kieső béréhez. Az intézkedés pedig láthatóan érdemben hozzájárult a vártnál kedvezőbb munkanélküliségi adatokhoz is. Az elnök emlékeztetett: a tegnap nyilvánosságra hozott adatok szerint 330 ezer álláskeresőt tart nyilván a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, az újonnan regisztrálók száma 72 ezer fővel emelkedett áprilisban. A járvány által legsúlyosabban érintett hónapban ugyanakkor több tízezer embernek sikerült gyakorlatilag azonnal elhelyezkednie máshol. Palkovics Imre arra is emlékeztetett, az állástalanok elhelyezkedéséhez érdemben járul hozzá a hétfő óta elérhető munkahelyteremtési bértámogatás.

Kiemelte: fontos, hogy a munka nélkül maradók regisztráljanak a foglalkoztatási szolgálatnál, mivel ez a feltétele annak, hogy leendő munkaadójuk állami segítséget tudjon igényelni alkalmazásukkor. A támogatás lényege az, hogy ha a munkaadó regisztrált álláskeresőt alkalmaz, az állam hat hónapon keresztül kétszázezer forinttal járul hozzá a bérköltséghez, tehát a munkavállaló nettó fizetéséből 112 ezer forintot az állam finanszíroz. Ennek feltétele, hogy a féléves időszakot követően legalább három hónapig tovább foglalkoztassa a munkavállalót, és nem csökkentheti ez idő alatt az alkalmazotti létszámot sem. A munkáltató tehát érdekelt a toborzásban, míg a munkavállaló megélhetése kilenc hónapig garantált marad.

Az elnök hozzátette: a gazdaságvédelmi akció lépései, a bértámogatások, az adó- és járulékkönnyítések vagy a kedvezményes hitellehetőségek bizalmi légkört teremtettek a vállalkozások körében, így a korábban pesszimista forgatókönyvek szerint több százezer fővel megugró, tartós munkanélküliséget valószínűleg sikerült elkerülni, májusban már kedvezőbb lehet a helyzet.