Kata, a kisvállalkozások adózásának rocksztárja

Töretlen népszerűség, adóügyi sikertörténet – röviden így lehet összefoglalni a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata eddigi hét és fél évét. A csekély közterhet és adminisztrációt elváró adónem kezdetben is népszerű volt, mára pedig már több mint négyszázezerre duzzadt a katások tábora. A szabályok átalakításának gondolata ugyanakkor az utóbbi időben kétszer is felvetődött: tavaly a bújtatott foglalkoztatások felszámolása, idén a vírusválság miatt.

A kisadózó vállalkozások tételes adója számokban Forrás: Magyar Nemzet

Az elmúlt idők hazai közteherviselési fejleményei alapján fikarcnyi túlzás sincs abban a megállapításban, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata bevezetése volt az utóbbi tíz év egyik legnépszerűbb adóintézkedése. A kata szabályrendszerét 2012-ben, az akkori munkahelyvédelmi akcióterv keretei között alakította ki a törvényhozás, mindennél kedvezőbb adózási lehetőséget kínálva a gazdaság legkisebb szereplőinek. Az új paragrafusok – fő szabályként – mindössze ötvenezer forintot kértek havonta a vállalkozóktól azzal, hogy az átalány befizetésével a csatlakozók mentesülnek a szóba jöhető más adók megfizetése alól.

Vonzó a kata

A csekély közteher és a szintén nem túl jelentős adminisztrációs teher rövid idő alatt felkeltette a hazai vállalkozói szféra jelentős részének érdeklődését. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy röviddel a hatálybalépés után már ötvenezer körül mozgott a katások száma. A szabályrendszer második évének végére, 2014 utolsó napj­aira százezresre duzzadt a lehetőséggel élők tábora, újabb két év múlva pedig már több mint 170 ezer katást tartott nyilván az adóhivatal. Az igazi emelkedés azonban még csak ezután következett: 2018 elején negyedmillió fölött járt a létszám, amely egyre csak növekedett, így tavaly, az év közepén 350 ezer katatagot számlált a hatósági regiszter. Napjainkban – mint a szaktárcától megtudtuk – négyszázezer felett jár az adójukat a kata szabályai szerint teljesítő kisvállalkozások száma.

A kisadózó vállalkozások tételes adója számokban
Fotó: Magyar Nemzet

Színlelt szerződések

Az adózási módozat évekig szinte változatlan szabályokkal élt, a kata körül az elmúlt egy évben élénkült meg a szakmai és a politikai diskurzus – a témát ugyanakkor más és más okok szolgáltatták. A múlt év végén érdekképviseleti felvetésre került napirendre a kata szabályainak esetleges megváltoztatása. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara arra figyelmeztetett: különféle piaci visszajelzések arra mutatnak rá, hogy a kata szabályainak alkalmazása mögött nemegyszer bújtatott munkaviszony húzódik meg. A munkáltatók így próbálnak faragni adóügyi kiadásaikon. Sokszor a munkáltató arra bírja rá munkavállalóit, hogy katás adózást válasszon, ezáltal a munkavállaló valójában vállalkozóként adózik. Az érintett munkaerő szempontjából ez azért hátrányos, mert nyugdíjazásakor a kata alapján fogják megállapítani juttatását, amely így nagyon alacsony lesz – hangzottak tavaly novemberben a változtatás szükségességét szorgalmazó érvek.

Válságálló adózás

A kataügyi diskurzus márciusban egészen új irányt vett, a koronavírus-járvány nyomában járó gazdasági visszaesés azonnal és brutális erővel érintette a katások nagyobb csoportját. Sok kisvállalkozónak csappant meg vagy apadt el teljesen a bevételi forrása a kijárási, utazási korlátozások, a gyártási leállások miatt. A kormány gazdaságvédelmi intézkedései között így helyet kaptak a katásoknak szóló könnyítések is. Ezek nyomán 26 szakma több mint 151 ezer vállalkozójának engedte el a katafizetési kötelezettségét az állam, mégpedig négy hónapra. A kedvezmény, amely automatikusan járt, a hónap végéig tart, s összességében 26 milliárd forintot hagyott az érintetteknél. További könnyítésnek szánta a kormány azt a döntést, mely nyomán minden kisadózó vállalkozás haladékot kapott a 2020. már­cius elseje előtt keletkezett katatartozásának befizetésére. A hiányzó összeget a veszélyhelyzet megszűnése után, tíz egyenlő havi részletben, pótlékmenetesen róhatják le az érintettek. Ez az intézkedés – melyhez szintén nem kellett külön ügyintézés – legalább 74 ezer katásnak hozott némi anyagi könnyebbséget azzal, hogy éppen a válság idején hagyott náluk 14 milliárd forintot.