Az elmúlt idők hazai közteherviselési fejleményei alapján fikarcnyi túlzás sincs abban a megállapításban, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata bevezetése volt az utóbbi tíz év egyik legnépszerűbb adóintézkedése. A kata szabályrendszerét 2012-ben, az akkori munkahelyvédelmi akcióterv keretei között alakította ki a törvényhozás, mindennél kedvezőbb adózási lehetőséget kínálva a gazdaság legkisebb szereplőinek. Az új paragrafusok – fő szabályként – mindössze ötvenezer forintot kértek havonta a vállalkozóktól azzal, hogy az átalány befizetésével a csatlakozók mentesülnek a szóba jöhető más adók megfizetése alól.
Vonzó a kata
A csekély közteher és a szintén nem túl jelentős adminisztrációs teher rövid idő alatt felkeltette a hazai vállalkozói szféra jelentős részének érdeklődését. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy röviddel a hatálybalépés után már ötvenezer körül mozgott a katások száma. A szabályrendszer második évének végére, 2014 utolsó napjaira százezresre duzzadt a lehetőséggel élők tábora, újabb két év múlva pedig már több mint 170 ezer katást tartott nyilván az adóhivatal. Az igazi emelkedés azonban még csak ezután következett: 2018 elején negyedmillió fölött járt a létszám, amely egyre csak növekedett, így tavaly, az év közepén 350 ezer katatagot számlált a hatósági regiszter. Napjainkban – mint a szaktárcától megtudtuk – négyszázezer felett jár az adójukat a kata szabályai szerint teljesítő kisvállalkozások száma.
Fotó: Magyar Nemzet
Színlelt szerződések
Az adózási módozat évekig szinte változatlan szabályokkal élt, a kata körül az elmúlt egy évben élénkült meg a szakmai és a politikai diskurzus – a témát ugyanakkor más és más okok szolgáltatták. A múlt év végén érdekképviseleti felvetésre került napirendre a kata szabályainak esetleges megváltoztatása. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara arra figyelmeztetett: különféle piaci visszajelzések arra mutatnak rá, hogy a kata szabályainak alkalmazása mögött nemegyszer bújtatott munkaviszony húzódik meg. A munkáltatók így próbálnak faragni adóügyi kiadásaikon. Sokszor a munkáltató arra bírja rá munkavállalóit, hogy katás adózást válasszon, ezáltal a munkavállaló valójában vállalkozóként adózik. Az érintett munkaerő szempontjából ez azért hátrányos, mert nyugdíjazásakor a kata alapján fogják megállapítani juttatását, amely így nagyon alacsony lesz – hangzottak tavaly novemberben a változtatás szükségességét szorgalmazó érvek.
