Biztonságosak a hazai húsüzemek

Nem találtak koronavírus-fertőzött dolgozókat a hazai húsüzemekben. A nyugati példákkal ellentétben attól sem kell tartani, hogy járványgócok alakulnának ki az ágazatban. Mindez részben a feldolgozók által vállalt szigorú higiéniai protokolloknak, részben pedig annak köszönhető, hogy a magyar húsiparra nem jellemző a külföldi vendégmunkások foglalkoztatása.

Szigorú protokollokat fogadtak el itthon a dolgozók megóvásának érdekében Forrás: Éberling András

Nincsenek veszélyben a hazai húsüzemek dolgozói, a nyugat-európai versenytársakkal ellentétben a magyarországi feldolgozóüzemekben nagyon alacsony a kockázata annak, hogy járványgóc alakuljon ki. Ahogyan arról korábban lapunk is beszámolt, több németországi vágóhídon és húsfeldolgozóban ütötte fel a fejét a megbetegedés. Legutóbb egy alsó-szászországi városban, a Wildeshausenben működő húsüzem 23 dolgozójának koronavírustesztje pozitív lett. Ennél is súlyosabb helyzettel találták szembe magukat az Észak-Rajna–Vesztfáliában vizsgálódó szakemberek, amikor 1550 fertőzöttet regisztráltak egy vágóhídon. Ráadásul nem elszigetelt példákról van szó: a napokban már az osztrák hatóságok is hasonló esetekről számoltak be. Az első tesztelések során három húsfeldolgozó üzemben találtak koronavírussal fertőzött dolgozókat a hatóságok.

Hogy miért épp a vágóhidakon kezdett újra terjedni a koronavírus-fertőzés, arra a szakértők szerint a külföldi vendégmunkások tömeges foglalkoztatása adhatja meg a választ. Ismert, hogy a német és az osztrák húsiparban – más mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatokhoz hasonlóan – nagyon magas a külföldi dolgozók aránya. Sokan a jobb fizetésért a kényelmesebb lakhatási feltételekről is lemondanak: hetekig összezárva, szűkös munkásszállókon élnek. Ráadásul a vágóhidakon zömmel hidegben kell dolgozni, ami szintén kedvezhet a járvány terjedésének.

Szigorú protokollokat fogadtak el itthon a dolgozók megóvásának érdekében
Fotó: Éberling András

Joggal merülhet fel a kérdés a fogyasztókban, hogy a hazai húsüzemekben megjelenhet-e a fertőzés. Az ágazati szakemberek szerint ettől nem kell tartani. Mindez részben annak köszönhető, hogy a vállalkozások a szokásos élelmiszer-higiéniai és munkabiztonsági előírásokon kívül külön protokollokat fogadtak el dolgozóik egészségének védelme érdekében. Ebben segítette őket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is. A hatóság a betegség hazai megjelenésekor összegyűjtötte és a honlapján közzétette a legfontosabb gyakorlati tanácsokat, amelyeket az élelmiszeripari cégeknek, ezen belül külön a vágóhídi és húsipari létesítmények üzemeltetőinek érdemes betartaniuk. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára szerint önmagában az, hogy az élelmiszeriparban működő vállalkozásokra nagyon szigorú higiéniai előírások vonatkoznak, biztosítékot jelent arra, hogy sem a koronavírus, sem más betegség ne tudjon elterjedni az üzemekben. Képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában arra is rámutatott: a nyugati példáktól eltérően itthon nem jellemző, hogy külföldi vendégmunkásokat foglalkoztatnának az ágazatban. – A megyei és fővárosi kormányhivatal mint munkaügyi hatóság rendszeresen végez ellenőrzéseket a feldolgozóiparban, a hatóságok részéről azonban ebben az évben nem érkezett olyan jelzés, amely szerint a húsfeldolgozás területén számottevő külföldit foglalkoztatnának. Ahogyan a munkaköri alkalmassági vizsgálatokon koronavírus-betegeket sem találtak a szakemberek – emelte ki az államtitkár.

Mivel az új koronavírus elsősorban közvetlen emberi érintkezéssel terjed, ezért attól sem kell tartani, hogy az élelmiszereken keresztül bárki is megfertőződhetne. Erre mutatott rá korábban az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, valamint a Német Szövetségi Kockázatfelmérési Intézet vizsgálata is. Eszerint sem a sertésekben, sem a baromfifélékben nincs jelen a vírus, ráadásul a betegség terjedéséhez élő gazdaszervezetre van szükség, így az élelmiszereken keresztül – beleértve a húskészítményeket is – kizárt, hogy valaki megfertőződjön a koronavírussal.