Magyarország nyerte a rezsipert

A bíróság a döntésével megerősítette, hogy hazánk tagállami hatáskörben dönthet a kérdésben.

A vizsgált időszak alatt Magyarországon a hatóságilag előírt, változatlan tarifák voltak érvényben Fotó: Havran Zoltán

Nem sérti az uniós jogot Magyarország azzal, hogy kizárja az energiahálózatokra kivetett különadó és a pénzügyi tranzakciós díjak költségeinek rendszerhasználati díjakba építését, az uniós rendelet ugyanis ezt nem írja elő – áll a Európai Bíróság (EB) minapi ítéletében, amelyet a hazánkkal szemben indított uniós kötelezettségszegési eljárás kapcsán hozott. A testület elé azért került az ügy, mert az Európai Bizottság úgy vélte, a szabályozással sérül az uniós jog, ezért kötelezettségszegési eljárást indított. Az ítélettel Magyarország megnyerte a bizottsággal évek óta folytatott vitát, és megvédte a rezsicsökkentés eredményeit – hangsúlyozta a lapunknak küldött értékelésében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Hozzátették:

a bíróság a döntésével megerősítette, hogy hazánk tagállami hatáskörben dönthet a kérdésben, tehát a rezsicsökkentés nem ütközik az uniós jogba.

Az ítélet kimondja azt is, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rendszerhasználati díjakat megállapító döntéseivel kapcsolatban hatékony jogorvoslati lehetőségnek kell rendelkezésre állnia. Ennek fényében Magyarország kész a jogszabály módosítására.

Az ITM hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is elkötelezett abban, hogy megvédje a rezsicsökkentés eredményeit, ami az idén januárban meghirdetett klíma- és természetvédelmi akciótervének is fontos eleme, hogy a lakosság olcsó, innovatív energiát használhasson.

Magyarország szempontjából a Nyugat-Balkán országainak fenntartható gazdaságra való átállása is kiemelt kérdés. Erről Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztossal egyeztetett Kaderják Péter, az ITM energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. A szakpolitikusok több kapcsolódási pontot azonosítottak az EB gazdasági és beruházási terve, valamint az ITM által koordinált Nyugat-balkáni Zöld Központ klímavédelmi programja között. Utóbbi a projektek előkészítésével

jelentősen növelheti a finanszírozásra kész, megvalósítható beruházások volumenét, segítve ezzel a régió klímavédelmi törekvéseit és uniós integrációját, amely Magyarországnak is stratégiai érdeke.

Várhelyi Olivér hangsúlyozta, hogy a 2021-2027 közötti időszakban a megelőző időszakhoz képest megnövelt pénzügyi forrás érhető majd el a nyugat-balkáni régió fejlesztésére.

Kaderják Péter elmondta, hogy a Nyugat-balkáni Zöld Központ programban két év alatt másfél milliárd forintot meghaladó támogatás áll rendelkezésre, ezzel a zöld gazdaságban érdekelt hazai vállalatok nemzetközi versenyképessége javul.

Magyarország klímavédelmi céljai változatlanok: 2030-ra a hazánkban előállított energia kilencven százalékban széndioxid-mentes lesz, 2050-ig pedig klímasemleges országgá válhatunk anélkül, hogy az átmenet a gazdasági növekedést veszélyeztetné, költségei a magyar családokat terhelné.

Klímaváltozás és Magyarország

Ismeretterjesztő kötet jelent meg Klímaváltozás és Magyarország címmel különböző tudományterületek képviselőinek előadásainak szövegeivel, Szathmáry Örs akadémikus szerkesztésében – közölte a Magyar Tudományos Akadémia az MTI-vel. A könyvben olyan kérdéseket járnak körül a szerzők, mint hogy milyen hatásai lehetnek a klímaváltozásnak Magyarországon és a Kárpát-medencében a XXI. század végére, és mely területeken, hogyan érdemes alkalmazkodni e folyamatokhoz. Lényeges téma az is, hogy beilleszthető-e az ökológiai szemléletrendszer a jogrendbe. A klímaváltozás okán és nyomán felbukkanó új kórokozókra a legjobb stratégia a felkészülés és a megelőzés, hiszen a kórokozók nyolcvan-kilencven százalékát nem ismerjük – áll egy másik írásban. A kötet közérthető formában ad naprakész, tömör, de a kutatás korlátait, problémáit el nem fedő válaszokat a klímaváltozás kérdéseire.