Több szénerőművet zártak be az év első felében, mint amennyi újat üzembe helyeztek világszerte, emiatt most következett be először, hogy csökkent a globális szenes áramtermelő kapacitás – derült ki az amerikai Global Energy Monitor kimutatásából, amelyet a The Guardian idézett.
Világszerte összesen 72 GW tervezett szenes kapacitás megépítésétől álltak el, de 190 GW-nyi beruházás továbbra is halad.
Míg 18,3 gigawatt (GW) új szenes kapacitást állítottak szolgálatba, addig 21,2 GW-ot állítottak le végleg, ebből 8,3 GW-t az Európai Unió területén és 5,4 GW-ot az Egyesült Államokban, dacára Donald Trump korábbi választási ígéretének, amely szerint feltámasztotta volna a szénszektort. Vagyis valamilyen mértékben biztosan
beigazolódtak az akkori optimista várakozások:
több piaci szereplő annak idején úgy nyilatkozott, hogy az energiaipar folyamatai már elindultak a karbonmentes irányba, ezt pedig az elnöki intézkedések sem állíthatják meg.
Spanyolország a kapacitásainak felét, Nagy-Britannia a harmadát állította le úgy, hogy két hónapon át egy szénerőművét sem működtette. Japán 1,8 GW új szenes kapacitást nyitott meg, de jelezte, hogy száz kisebb egységet állít le, míg
Németország üzembe helyezte 1,1 GW-os erőművét Dattelnben.
Bejelentette ugyanakkor a szén kivezetését legkésőbb 2038-ig. (Összevetésképpen, a magyarországi áramtermelés feléért, a fogyasztás harmadáért felelős Paksi Atomerőmű kapacitása nagyjából 2 GW).
A világ legjelentősebb üvegházhatású gázkibocsátó Kínában működik az összes szénerőmű kétharmada, illetve az építés alatt álló egységek kilencven százaléka.
A világ szénalapú villamos energiájának felét itt állítják elő.
A koronavírus-járvány az ázsiai óriásban is visszavetette az áram iránti igényt, és hasonlóan más országokhoz, itt is a szénalapú termelést fogták vissza: június végéig negyven százalékkal kevesebbet, 11,4 gigawattot (GW) állítottak elő a szilárd fosszilis energiahordozóból, mint 2019 első félévében (19,4 GW).
A pandémia nyomán kialakult gazdasági válság India szenes döntéseire is hatással volt: ugyan átadott egy viszonylag kicsi, 0,9 MW kapacitású új létesítményt, de eközben
leállított 1,2 GW-ot és 27 GW kapacitás megépítésétől visszalépett.
Annak ellenére, hogy Indiában és Kínában is nagyjából fél gőzzel üzemelnek a szénerőművek a járvány miatt, utóbbi államban mégis több létesítmény megépítését hagyták jóvá, mint 2016 óta bármelyik évben. Eközben Vietnam, Banglades és Egyiptom is ígéretet tett, illetve bejelentette, hogy a megújulóalapú beruházások és a gázüzemű erőművek javára csökkenti az új szénerőművi fejlesztéseit. Indiában például azért döntöttek így, mert a zöldárammal nem képes versenyre kelni a szénalapú, amit ezért nincsen kinek eladni.
