Több szénerőmű zárt be, mint nyitott

Az idei első félévben fordult elő először, hogy világszerte több szénerőművet állítottak le, mint amennyi újat üzembe helyeztek. Elsősorban az Egyesült Államokban és Európában mondtak le a szenes kapacitásokról, Ázsia egyelőre kitart a technológia mellett.

Steam rises from the cooling towers of the lignite power plant complex of German energy supplier and utility RWE in Neurath, north-west of Cologne, Germany, February 5, 2020. REUTERS/Wolfgang Rattay - RC2HUE9CTQ2N Fotó: REUTERS/Wolfgang Rattay

Több szénerőművet zártak be az év első felében, mint amennyi újat üzembe helyeztek világszerte, emiatt most következett be először, hogy csökkent a globális szenes áramtermelő kapacitás – derült ki az amerikai Global Energy Monitor kimutatásából, amelyet a The Guar­dian idézett.

Világszerte összesen 72 GW tervezett szenes kapacitás megépítésétől álltak el, de 190 GW-nyi beruházás továbbra is halad.

Míg 18,3 gigawatt (GW) új szenes kapacitást állítottak szolgálatba, addig 21,2 GW-ot állítottak le végleg, ebből 8,3 GW-t az Európai Unió területén és 5,4 GW-ot az Egyesült Államokban, dacára Donald Trump korábbi választási ígéretének, amely szerint feltámasztotta volna a szénszektort. Vagyis valamilyen mértékben biztosan

beigazolódtak az akkori optimista várakozások:

több piaci szereplő annak idején úgy nyilatkozott, hogy az energiaipar folyamatai már elindultak a karbonmentes irányba, ezt pedig az elnöki intézkedések sem állíthatják meg.

Spanyolország a kapacitásainak felét, Nagy-Britannia a harmadát állította le úgy, hogy két hónapon át egy szénerőművét sem működtette. Japán 1,8 GW új szenes kapacitást nyitott meg, de jelezte, hogy száz kisebb egységet állít le, míg

Németország üzembe helyezte 1,1 GW-os erőművét Dattelnben.

Bejelentette ugyanakkor a szén kivezetését legkésőbb 2038-ig. (Összevetésképpen, a magyarországi áramtermelés feléért, a fogyasztás harmadáért felelős Paksi Atomerőmű kapacitása nagyjából 2 GW).

A világ legjelentősebb üvegházhatású gázkibocsátó Kínában működik az összes szénerőmű kétharmada, illetve az építés alatt álló egységek kilencven százaléka.

A világ szénalapú villamos energiájának felét itt állítják elő.

A koronavírus-járvány az ázsiai óriásban is visszavetette az áram iránti igényt, és hasonlóan más országokhoz, itt is a szénalapú termelést fogták vissza: jú­nius végéig negyven százalékkal kevesebbet, 11,4 gigawattot (GW) állítottak elő a szilárd fosszilis energiahordozóból, mint 2019 első félévében (19,4 GW).

A pandémia nyomán kialakult gazdasági válság India szenes döntéseire is hatással volt: ugyan átadott egy viszonylag kicsi, 0,9 MW kapacitású új létesítményt, de eközben

leállított 1,2 GW-ot és 27 GW kapacitás megépítésétől visszalépett.

Annak ellenére, hogy Indiában és Kínában is nagyjából fél gőzzel üzemelnek a szénerőművek a járvány miatt, utóbbi államban mégis több létesítmény megépítését hagyták jóvá, mint 2016 óta bármelyik évben. Eközben Vietnam, Banglades és Egyiptom is ígéretet tett, illetve bejelentette, hogy a megújulóalapú beruházások és a gázüzemű erőművek javára csökkenti az új szénerőművi fejlesztéseit. Indiában például azért döntöttek így, mert a zöldárammal nem képes versenyre kelni a szénalapú, amit ezért nincsen kinek eladni.

Ázsia egyelőre kitart a környezetszennyező technológia mellett
Fotó: Reuters

A járvány és a gazdaság bezuhanása mellett az is hátráltatta a szénalapú áramtermelést, hogy három éve folyamatosan

drágul a karbonkvóta (az öt dollár körüli érték megötszöröződött), szigorodtak a kibocsátási szabályok, ­

emiatt más termelési módok gazdaságosabbá váltak, főként a megújuló alapúak. A szénkorszak hanyatlása tulajdonképpen, ha haloványan is, de már tavaly megmutatkozott, amikor nagyjából három százalékkal csökkent a szénalapú áramtermelés.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek előrejelzése szerint a mai felére kell zuhannia a szénalapú áramtermelésnek 2030-ra, csak így tartható a globális felmelegedés két Cel­sius-fok alatt az ipari korszakhoz képest. A 1,5 fokos határon belül maradáshoz a kapacitások 75 százalékát kellene az évtized végéig kivezetni.