A gazdaság fehéredése az adócsökkentések forrása

Az elmúlt években végrehajtott adócsökkentések forrását a magyar gazdaság fehéredése jelentette, amely a GDP 1,5-2,0 százalékát kitevő többletbevételt eredményezett, így a fehéredés a további adócsökkentések forrása lehet – mondta a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára a Nézőpont Intézet online konferenciáján.

Izer Norbert A hófehér gazdaság felé címmel megrendezett konferencián rámutatott: a kormány célja, hogy olyan egyszerű, olcsón működtethető adórendszert hozzon létre, „ahol a szürkegazdaság már nem reális alternatíva”, azaz a fehéredés gazdaságilag és erkölcsileg is megérje a vállalkozóknak. Kifejtette: 2010 óta megtett adóintézkedésekkel a GDP 4-5 százalékát kitevő mértékben csökkentek az adóterhek. Az intézkedések közé sorolta a munkát terhelő adók csökkentését, a szocho és a vállalati adók csökkentését.

Az adórendszerben nőtt a fogyasztást terhelő adók súlya, fogyasztási fókuszú ágazati adókat vezettek be – mondta, hozzátéve: az adó centralizációs ráta (az adóterhelés mértéke, vagy GDP-arányos adóelvonás) folyamatosan, meredeken csökken 2016 óta. Kiemelte, ebben a mutatóban az utóbbi két évben uniós szinten is élen jár Magyarország, azaz az országoknak a gazdaságot adócsökkentéssel motiváló „kis csoportjához tartozunk”. A fokozatosan egymásra épülő intézkedések látványos javulást eredményeztek: az áfa-rés az intézkedésekkel hat év alatt harmadára csökkent 2019-re, jelenleg 6 százalék körüli, a költségvetésnek 610 milliárd forint többlet áfa-bevétele keletkezett 2019-ben.

Jelezte: jövő január elsejével az adóhatóság képes lesz minden számla begyűjtésére és tárolására, és 2021-től minden üzletnek kötelezően biztosítania kell az elektronikus fizetési lehetőséget a vevőknek. Ismertetése szerint folyamatosan nő az online számla adatszolgáltatásba regisztrált adózók száma: a július elsejei határidő óta 19,4 százalékkal, 916 ezerre nőtt a regisztrált adózók száma.

A korábbi, progresszív adórendszerek a magasabb kereseteket jobban terhelték, a jelenlegi arányos, fair adórendszerben nem nő exponenciálisan az adóteher, azaz a többletmunkát nem gátolja – fejtette ki. Szavai szerint a szabályok egyszerűsítése és az adminisztráció mérséklése is segítheti a fehéredést, 2020-ban több mint 5 millió szja-bevallást készített az adóhatóság, ebből 3,3 millió tervezet módosítás nélkül vált elfogadhatóvá. Az adóhatóság új digitális szolgáltatásokat fog üzemeltetni, a következő évek a digitális képességeik fejlesztéséről szólnak majd – jelezte, így egységes elektronikus ügyintézéssel tudják majd segíteni az adózókat.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója az intézet „A hófehér gazdaság felé” című tanulmányából kiemelte: a kutatásban részt vevők 34 százaléka szerint csökkent az adóelkerülés Magyarországon, és 30 százalékuk szerint a szürkegazdaság mérete is csökkent az elmúlt öt évben. Ez utóbbi a legmagasabbnak számít a régióban, így a magyar gazdaság fehéredett a legerőteljesebben a vizsgált 12 közép-európai ország között – ismertette.

Kitért arra: kétszer több ember szerint csökkent az adóelkerülés, mint ahány ember szerint nőtt az elmúlt öt évben. Az adóelkerülés a társadalmi érzet szerint kifejezetten javult a kutatásuk alapján. A magyarok több mint felének (52 százalék) nincs olyan ismerőse, aki részben vagy egészben zsebbe kapja a fizetését, ezzel az eredménnyel az ország a régió első harmadában van – mondta az igazgató.

Izer Norbert kérdésre közölte: napirenden van az online pénztárgépek kiterjesztése, a kereskedelem nagy része már lefedett. A meglévő technológiákat vizsgálják. A jövő az lenne szerinte, ha elektronikus nyugta valósulhatna meg, „a papírmentes és érintésmentes tranzakció jelenti a jövőt”.

PM: a járványügyi és gazdaságvédelmi intézkedések növelik a költségvetési hiányt

A járványügyi védekezés és a gazdaságvédelmi intézkedések komoly forrásokat igényelnek a költségvetésből, így augusztus végére az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszerének hiánya elérte a 2261 milliárd forintot – erősítette meg szerdán kiadott részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM).

Augusztusban 96,3 milliárd forint volt a deficit, az egy évvel korábbi 158 milliárd forint 61,0 százaléka.

Az év első nyolc hónapjában 553 milliárd forintot meghaladó összeget tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések, a járvány nyomán szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra 150,6 milliárd forintot fordított a kormány.

Augusztusban a PM 3,8 százalékról a GDP 7-9 százaléka közé emelte az államháztartás uniós módszertannal számolt eredményszemléletű idei évre várható hiányát, amire az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 1890 milliárd forintról 3600 milliárd forintra emelte az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiányára vonatkozó idei előrejelzését. A Költségvetési Tanács (KT) megítélése szerint az államháztartás módosított finanszírozási tervében előirányzott éves pénzforgalmi hiány mozgásteret ad újabb gazdaságvédelmi intézkedések bevezetésére a gazdaság további visszaesésének elkerülése érdekében.

Augusztus végéig a központi alrendszer bevételei 804,9 milliárd forinttal, 6,0 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest és 14 262 milliárd forintot tettek ki. A kiadások 2555 milliárd forinttal, 18,3 százalékkal 16 523 milliárd forintra emelkedtek.

A központi költségvetés 1873,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 385,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 2,3 milliárd forintos deficittel zárták az év első nyolc hónapját. A múlt év első nyolc hónapjában a költségvetés 589 milliárd forint, a tb-alapok 3,3 milliárd forint hiánnyal, az elkülönített alapok 82 milliárd forint többlettel zártak.

Augusztusban 283 milliárd forint uniós fejlesztési forrás érkezett a költségvetésbe, így a nyolchavi bevétel 772 milliárd forintot tett ki, a tavalyi 335 milliárd forint dupláját, míg az uniós kiadások 952 milliárd forintról 1374 milliárd forintra emelkedtek, azaz az uniós programok idei megelőlegezése 602 milliárd forint volt.

A társasági adóból augusztus végéig befolyt 210,9 milliárd forint 60,3 milliárd forinttal meghaladta az egy évvel korábbit. Az általános forgalmi adóból 2813,0 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételtől 90,7 milliárd forinttal maradt el. Az üzemanyagok jövedéki adójából 20,2 milliárd forinttal kevesebb, a dohánytermékekéből 27 milliárd forinttal több folyt be, a 761 milliárd forint jövedéki adóbevétel 0,4 százalékkal nagyobb a tavalyinál.

Az államháztartás személyijövedelemadó-bevétele a magasabb bérkiáramlás miatt 66,8 milliárd forinttal nőtt és 1648,7 milliárd forint volt az év első nyolc hónapjában. A szociális hozzájárulási adóból és járulékokból a nyugdíjalapot megillető bevételek 46,0 milliárd forinttal, 2,1 százalékkal 2184,5 milliárd forintra csökkentek, amiben közrejátszik, hogy augusztusban 15,5 százalékos volt az adókulcs a januári 17,5 százalékossal, illetve a tavaly januári 19,5 százalékossal szemben. Az egészségbiztosítási alap első nyolchavi bevétele a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból 1145,5 milliárd forintot ért el, mindössze 0,4 százalékkal, 5,1 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. A foglalkoztatási alap 151 milliárd forinttal részesült az adó- és járulékbevételből, ami 6 milliárd forinttal több a tavalyinál.

A nyugdíjalap kiadásai 2401 milliárd forintot tettek ki az első nyolc hónapban, ami 122 milliárd forinttal több a tavalyinál és az éves előirányzat 66,9 százalékát teszi ki. Az egészségbiztosítási alap kiadásai 1925 milliárd forintot tettek ki, ebből 1089 milliárd forint a gyógyító megelőző ellátásra, ami 241 milliárd forinttal több a tavalyinál.

A családtámogatásokra kifizetett összeg 301 milliárd forint volt, 0,8 százalékkal több a tavalyinál. A lakástámogatások összege 44 milliárd forinttal 164 milliárd forintra nőtt.

Az 561 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 148 milliárd forinttal lett több az egy évvel korábbinál, a kamatbevételek 64 milliárd forinttal, a kiadások 84,5 milliárd forinttal csökkentek.

A központi költségvetés adóssága 2712,9 milliárd forinttal nőtt az első nyolc hónapban. A forintadósság 1971 milliárd forinttal, a devizaadósság 765 milliárd forinttal, ebből a forint gyengülése miatt 340 milliárd forinttal nőtt és az összes adósság 18,17 százalékát tette ki.