Harmincötezerrel dolgoztak kevesebben a harmadik negyedévben

Szeptemberben megállt a foglalkoztatás elmúlt hónapokban tapasztalható bővülése, sőt az előző hónaphoz képest romlás tapasztalható. Ez kisebb részben a második hullám megjelenésének, nagyobb részben szezonális hatásoknak tudható be, ugyanis a foglalkoztatás elmaradása az egy évvel korábbitól nagyjából megfelel az augusztusinak – jelezte a szakértő a friss statisztikai adatok kapcsán. A visszaesés ellenére is majdnem négy és fél millióan dolgoznak Magyarországon.

A július–szeptemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma négymillió 486 ezer, a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 70,2 százalékos volt – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A foglalkoztatottak száma 35 és fél ezerrel – 0,8 százalékkal –, a ráta 0,1 százalékponttal volt alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt.

A hivatal megjegyezte, hogy az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma lényegében nem változott, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallóké 16 ezerrel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié pedig 21 ezerrel csökkent. A KSH jelezte azt is, hogy a július–szeptemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 208 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalékos volt. A munkanélküliek száma 46 ezerrel, a ráta 0,9 százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Szeptemberben megállt a foglalkoztatás elmúlt hónapokban tapasztalható bővülése, sőt az előző hónaphoz képest romlás tapasztalható. Ez kisebb részben a második hullám megjelenésének, nagyobb részben szezonális hatásoknak köszönhető, ugyanis a foglalkoztatás elmaradása az egy évvel korábbitól nagyjából megfelel az augusztusinak – kommentálta az adatokat Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője. Látható továbbá, hogy bár a munkanélküliségi ráta alacsony és a foglalkoztatási szint magas, de mindkettő kedvezőtlenebb a vírus megjelenése előttinél. A második hullám okozta bizonytalanság és az esetleges korlátozásoktól való félelem rontja a munkaerőpiaci helyzetet: a vállalkozások nem szívesen vesznek fel ilyen bizonytalan helyzetben új munkavállalókat – magyarázta.

Ugyanakkor az is elmondható, hogy a munkanélküliség nem növekedett jelentősen, és így a közfoglalkoztatás felpörgetése is egyelőre elmaradt.

A munkaerőpiaci helyzet hosszabb távú javításához szükséges a szakképzés javítása, illetve a felsőoktatásban való részvétel emelése – tette hozzá.

– Bizakodásra ad okot, hogy a foglalkoztatottság a legfrissebb adatok szerint meghaladja a hetven százalékot – mondta az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára. Bodó Sándor kiemelte:

a csekély mértékű visszaesés ellenére is majdnem négy és fél millióan dolgoznak Magyarországon. A kedvező szint fenntartásához a kormány munkahelyvédelmi, munkahelyteremtési intézkedései is hozzájárultak.

Segít az új támogatási program is

Október 15-étől érhető el az Innovációs és Technológiai Minisztérium az alacsony iskolai végzettségű és a fiatal álláskeresőknek kiírt bértámogatási pályázata. Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának partnere arra hívta fel a figyelmet, hogy az előzetes tapasztalatok és a statisztika kedvező képet mutat. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a 25 évnél fiatalabb álláskeresők száma közel tíz százalékkal, míg az alacsony iskolai végzettségű álláskeresők száma ennél kisebb mértékben (öt százalék körüli mértékben) csökkent a szeptemberi adatokhoz képest, ami részben a támogatási programnak köszönhető.

Ugyan még nem publikus, hogy hány támogatási kérelmet nyújtottak be és bíráltak el pozitívan, de a foglalkoztatottsági adatok javulása azt mutatja, hogy a támogatást aktívan használják a cégek – tette hozzá a szakértő. Tekintettel arra, hogy a keret 12,5 milliárd forint, várhatóan még egy ideig fennmaradhat ez a támogatási program, amely összességében akár 25 ezer hátrányos helyzetű álláskereső foglalkoztatásához járulhat hozzá.

Több tízezer munkahelyet védenek a bértámogatási programok

A gazdaságvédelmi akciótervben meghirdetett bértámogatásokkal mintegy kétszáznyolcvanezer munkavállalón segített a kormány. A bértámogatási programok és egyéb intézkedések – köztük az adó- és járulékcsökkentés, hitelmoratórium, beruházás-ösztönző és hitelprogramok – 1,4 millió munkavállaló kilátásait, lehetőségeit javították.