Az okostelefon a legelterjedtebb digitális eszköz

A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások nyomán növekedett mind az internethasználók, mind a digitális szolgáltatási formákat használók köre – derül ki a Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzéséből. A mobilinternetre előfizetők száma 2,5, a digitális e-ügyintézési lehetőségeket igénybe vevők száma pedig 10 százalékkal gyarapodott a pandémia hatására. Az egyéb digitális szolgáltatások – e-kereskedelem, e-pénzügyi szolgáltatások, e-közüzemi szolgáltatások – terén is látható a felhasználói létszám emelkedése. Az új felhasználók, akik a járvány hatására kezdtek el digitális szolgáltatásokat igénybe venni, 90 százalékos arányban továbbra is tervezik használni azokat.

Az augusztusi, illetve szeptemberi adatfelvétel során a Századvég kutatói azt feltételezték, hogy a tavaszi kijárási korlátozások, a távmunkára és a távoktatási megoldásokra való kényszerű áttérés miatt jelentősen nőtt a lakosság körében az internet használata, az internetezésre alkalmas digitális eszközök, illetve a személyes ügyintézést és vásárlást kiváltó digitális és e-kereskedelmi szolgáltatások iránti kereslet. Az előzetes várakozásokat azonban csak részben igazolták a beérkező adatok:

a járványhelyzet hatására a mobilinternetezők mindössze 2,5 százaléka vált előfizetővé, nagyobb adatcsomagra pedig a válaszadók 6 százaléka váltott.

A digitális szolgáltatások igénybevétele tekintetében is közel hasonló eredmények születtek: az elektronikus ügyintézés területén a pandémia mintegy 10 százalékkal (6,2 százalékponttal) dobta meg az e-közigazgatási szolgáltatásokat használók arányát. Az e-kereskedelmi felületeket használó internetezők aránya csupán 1-2 százalékkal növekedett. Elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat a válaszadók 2,2 százaléka kezdett el a járvány hatására használni, az elektronikus közüzemi és egyéb szolgáltatások igénybevétele 2,2 százalékponttal haladja meg a járvány előtti szintet.

A kutatás azonban azt is megerősítette, hogy a magyar háztartásokban az okostelefon a legelterjedtebb digitális eszköz: egy háztartásban átlagosan 2,4 ilyen készülék található. Internetezésre alkalmas mobiltelefonja a lakosság 80,4 százalékának van, internetet hetente legalább egyszer a válaszadók 78,1 százaléka szokott használni.

A kutatásból kiderül, hogy hazai webáruházban, webshopban, hirdetési portálon az internethasználók csaknem kétharmada szokott vásárolni. A legnépszerűbbek ezek közül a hazai domainen bejegyzett webáruházak (így például alza.hu, edigital.hu, emag.hu.), ezeket az online vásárlásra nyitott lakosság 62,8 százaléka használja.

Az elemzésből jól látszik az is, hogy a hazai, illetve a határokon átnyúló online vásárlások esetében mindössze 1-2 százalékponttal (2-4 százalékkal) növelték az e-kereskedelmi felületeket használó internetezők arányát a Covid–19 hatására bevezetett korlátozások.

Elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat az internetező felnőtt lakosság 64,8 százaléka szokott igénybe venni, a járvány hatására mintegy 10 százalékkal nőtt az e-közigazgatási szolgáltatásokat felhasználók aránya.

Mindezekkel az adatokkal szemben az internetező válaszadók 29 százaléka még sosem használt e-ügyintézési szolgáltatásokat, és mindössze 6,2 százalékuk válaszolt úgy, hogy a járvány hatására kezdett el ilyen típusú szolgáltatásokat használni.

Elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat az internetező felnőtt lakosság 70,4 százaléka szokott rendszeresen igénybe venni, a járvány a felhasználói szokásokon nem változtatott jelentősen, mindössze a válaszadók 2,2 százaléka mondta azt, hogy a járvány hatására tért át az elektronikus pénzügyi szolgáltatások valamelyikének használatára.

Magyarországon a kialakult digitális rendszer fejlettségét mérő indexek hosszú ideje kisebb-nagyobb lemaradást mutatnak az EU átlagához képest.

2020. évi jelentése alapján hazánk összesítésben egy helyet javított, miután előre lépett a 22.-ről a 21. helyre 2019-hez képest. A szerény javulás elsősorban a korszerű digitális infrastruktúra terén elért jelentős, illetve a jellemzően a közösségi médiára szorítkozó internethasználatban tapasztalt kisebb előrelépésnek köszönhető – állapítja meg elemzésében a Századvég.