Csökkenhet a magyar egészségipar kiszolgáltatottsága

Lélegeztetőgép, orvosi maszk, gumikesztyű, fertőtlenítőszer – csak néhány azok közül az eszközök, termékek közül, amelyekre a koronavírus-járvány kitörése miatt hirtelen óriási kereslet mutatkozott itthon, de más államokban is. – A járványhelyzet megmutatta, hogy ezen a téren Magyarország eddig rendkívül kiszolgáltatott volt. Az idehaza szükséges legfontosabb egészségügyi termékek csupán kevesebb mint húsz százalékát állítják elő magyarországi cégek, másutt ez az arány hetven vagy nyolcvan százalék felett van – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Gion Gábor pénzügyi államtitkár, amikor arról kérdeztük, miért indította el a Pénzügyminisztérium – a kórházi adósságrendezésnél megkezdett munkát folytatva – az Egészségipari támogatási program névre keresztelt pályázati rendszert. Gion Gábor hozzátette: az utóbbi hónapok történései alapján mindenki számára egyértelmű lehet, milyen kockázatokkal jár, ha az egészségügyi termékeknél egy ország másokra van utalva. – Itt nincs idő várni, például ha lélegeztetőgépre van szükség, az azonnal kell, egy percet sem lehet késlekedni, nemhogy heteket – fogalmazott, majd hozzátette: a kormány ezért különített el a nyáron ötvenmilliárd forintot az egészségipari cégek támogatására. A program túl van az első pályázati körön, annak nyomán 32 vállalkozás több mint harmincmilliárd forintos igényét fogadta be a tárca, a második pályázati körben beérkezett igények elbírálása pedig folyamatban van.

De mely vállalkozások juthatnak így forráshoz?

Gion Gábor: Létkérdés az egészségügyi eszközök garantálása, az egészségipar megsegítése Fotó: Pénzügyminisztérium

– Elsősorban a hazai kis- és közepes vállalkozások részesülhetnek támogatásban – felelte az államtitkár. – A lényeg, hogy a cég a hazai egészségipari gyártást erősítse vagy ilyen megoldásokat fejlesszen ki. A gumikesztyűtől a maszkon és a védőruhán át a fecskendőn és a vérnyomásmérőkön keresztül egészen a lélegeztetőgépig és más bonyolult műszerig terjed az a lista, amire pénzt lehet nyerni az államtól. Nemcsak az a cél, hogy rövidebb legyen a gyártási folyamat, hanem az is, hogy minél több résztevékenység idehaza történjen. Itt készüljön például az alapanyag, az alkatrész vagy a csomagolóanyag – magyarázta Gion Gábor. Mint mondta, jó példa erre a maszkok gyártása: az előállításhoz szükséges többrétegű anyagot eddig a Távol-Keletről kellett importálni. Az eddigi pályázatokban a legegyszerűbb eszközök mellett a legmodernebb technológia is szerepelt. Volt olyan pályázó, aki robotkarok, sőt az önálló robotok gyártásához igényelt támogatást.

– A lényeg, hogy az egészségügyi termékek gyártásában növekedjen a magyar részarány, enyhüljön hazánk kiszolgáltatottsága – folytatta Gion Gábor, aki úgy vélekedett, hogy ezek alapján mindenképpen megtérülő befektetés erre a célra áldozni az állam forrásaiból.