Elektromos autókat gyárt majd a BMW Debrecenben

A bajor gyártó első, kizárólag elektromos hajtást kiszolgáló platformját Debrecenben készítik majd, a most megépítendő üzemben – jelentette be a BMW. A presztízsmárkánál hatalmas lendülettel fordulnak az e-járművek gyártása felé, de arra készülnek, hogy még évtizedekig szükség lesz belsőégésű motokra is. Eközben a Debrecen melletti ipari parkban már szerelik a vizet, csatornát, és megkezdődött a kiszolgáló vasútvonal felújítása is.

A lipcsei BMW-gyárban készülnek az i3 elektromos gépkocsik.

A gépkocsik legkevésbé feltűnő, de talán legfontosabb alkatrésze a padlólemez, arra szerelik rá a hajtást, a futóművet és a karosszéria vázát is. Az elektromos autók esetében az akkumulátor elhelyezése a kulcskérdés, a Tesla padlólemeze például nem más, mint egy hatalmas tálca akku. Ha egy márka különböző meghajtású autókat gyárt egymás mellett, akkor célszerű döntés, ha olyan padlólemezt tervez, ami rugalmasan használható belsőégésű, hibrid és tisztán elektromos gépkocsikhoz is. Így gondolkodott a BMW is, amely ugyanazon gyártósoron kívánta létrehozni a különböző hajtásmódú autókat. Ilyen autókat terveztek gyártani a debreceni üzemben is. Ebben történt most stratégiai változás: mint Oliver Zipse vezérigazgató a minap bejelentette, a bajorok teljesen elektromos modellek alá külön padlólemezt terveznek, és ezt fogják gyártani Debrecenben 2025-től.

A lipcsei BMW-gyárban készülnek az i3 elektromos gépkocsik.2025-ben Debrecenben is beindul a gyártás

A közlés azért nagy jelentőségű, mert emlékezetes, hogy májusban hozták nyilvánosságra, a vállalat egy évvel késlelteti új gyárának megnyitását Magyarországon. Az indoklás szerint a járvány miatti gazdasági visszaesés, a német kormány elzárkózása a kompenzációtól vezettek oda, hogy a BMW óvatossá vált a beruházások terén. Volt azonban még egy tényező, az elektromos meghajtásra való átállás, ebben a német autógyártók konzervatív állásponton voltak tavasszal. Mostanra ez megváltozott, és a VW-től a Mercedesen át a BMW-ig hatalmas lendülettel folyik az elektromos modellek kifejlesztése.

Szemléletmódbeli különbségek továbbra is vannak. Míg Herbert Diess, a VW első embere mindent egy lapra feltéve, elkötelezetten kardoskodik az akkumulátoros villanyautók gyártása mellett, Oliver Zipse árnyaltabban látja a dolgot. A Bild.de -nek adott interjúban kifejtette, hogy a fejlesztés még évtizedekig párhuzamosan zajlik majd. Az e-autók elfoglalják a nagyvárosokat és vonzáskörzetüket, de vidéken még sokáig szükség lesz termikus motorokra. Előfordulhat, hogy a kipufogóval rendelkező autók nem közlekedhetnek a városközpontokba. A villanyautók esetében a hatótáv többé nem probléma Zipse szerint, de a töltőhálózat mérete nem követi az e-autók számának a növekedését.

A Debrecen melletti fejlesztési területen a korábbi bizonytalanság ellenére töretlenül zajlik az infrastruktúra kiépítése. A leendő BMW-gyárnak is teret adó Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben kiválasztották az ivóvízellátást és a szennyvízelvezetést biztosító közművek kivitelezőjét, az uniós közbeszerzési értesítő szerint a vállalkozók nettó 802 millió forintos szerződéses értéken valósítják meg. Megkezdték az iparterület vasúti kapcsolatának a kivitelezését is: a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) beruházásában a Debrecen-Füzesabony (108-as) vasútvonalon a debreceni és macsi állomások közötti vonalszakaszt építik át az átmenő fővágányokon és a csatlakozó nyíltvonalakon. A fejlesztést a kivitelező mintegy 54,9 milliárd forintból végzi el. Az érintett vonalszakaszon a meglévő nyomvonal felújítását és bővítését végzik el 11,6 kilométer hosszan, 3,6 kilométeren pedig a szükséges korrekció építése valósul meg. A projekt során összesen 31,4 kilométer hosszan épül ki hézagnélküli vágány, továbbá megvalósul Debrecen és Tócóvölgy állomás között a kétnyomúsítás kiépítése. Az átépítés által a vonalon a lehetségessé válik az óránként 80-100 kilométeres sebesség és a 225 kN tengelyterhelés.