Több korábbi, külföldi egyetemeken készült kutatás is megállapította, hogy átlagosan 13 hónapig tart azt az időszak, amíg annyira élénken él egy terrorcselekmény emléke a turistákban, hogy inkább elkerülik az adott országot, a támadás helyszínét – erről értekezik a Budapesti Corvinus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új, Turizmusbiztonság című közös kötete.
Ebben több ország elmúlt évekbeli terroreseményeinek vizsgálata során megállapítják, hogy a bevételek a vendégéjszakák számánál is nagyobb arányban esnek a terrorfenyegetettség miatt, mivel a szállások leértékelődnek, a látogatók óvatosabban viselkednek, és az is jellemző, hogy a vagyonosabb turisták sokáig elkerülik ezeket a helyszíneket.

A terrorizmus turizmusra gyakorolt hatása a 2001. szeptember 11-i támadások után vált látványossá; alapvetően átalakult, ahogy az utazásbiztonságról gondolkodunk – fejtegeti Tokodi Panna és Ritecz György a Turizmus a terrorizmus árnyékában című tanulmányban. Abban az évben, majd az iraki háború kezdete után globálisan is visszaesett az idegenforgalom, s bár terrorcselekmények utána is történtek, a külföldi utazások száma is bővült, igaz, a biztonságosabbnak vélt úti célok felé.

A veszteségekre Franciaországot említik példaként, amely a világ egyik legkedveltebb úti célja, ahol a globális idegenforgalmi összegek hat-hét százalékát költik el. Gallföldön azonban a 2015-ös merényletek hatására jelentősen, 19,2 százalékkal visszaesett a foglalások száma a szálláshelyeken, ami azóta sem javult.

Törökországban szintén megfigyelhető volt a terroresemények fokozódásakor, hogy a következő évben a turizmus is visszaesett, míg rengeteg turista, akik a 9/11 utáni időszakban vagy az arab tavasz idején eredetileg egy közel-keleti országba tervezett utazást, inkább a biztonságosabbnak tartott Törökországba látogatott el.

A megfigyelt tendenciák szerint egy-egy terrorcselekmény több szezonon keresztül csökkenti az ország vonzerejét a turisták körében. Ha viszont az eseményt követő időszakban nem követnek el újabb merényletet, a következő esztendőben jellemzően visszaáll a vendégforgalom a korábbi szintre.