Óriási bajban vannak Európa méhészei, de nem a járvány miatt

Minden idők egyik legrosszabb évét zárják a hazai és az európai méhészek, miközben a méz iránti kereslet emelkedik. Hazánkban egy átlagos évi mennyiség mindössze tíz százaléka idén az akácméz, amely a következő akácvirágzásig gyakorlatilag beszerezhetetlen marad az európai piacokon. Az uniós méhészeket az idei, negyvenszázalékos mézterméscsökkenés mellett a súlyos uniós piaci zavarok is sújtják.

Évtizedek óta nem volt olyan rossz évük az európai méhészeknek, mint 2020-ban:

mintegy negyven százalékkal elmarad a megtermelt méz mennyisége az átlagosnál egyébként is rosszabb 2019-es terméstől is.

Az európai termelők legnagyobb európai érdekképviselete, a Copa-Cogeca szerint az idei év új negatív rekordot hozott az ágazatban.

Drámai évet tudnak maguk mögött a magyar és az európai méhészek. A szabadpiacon értékesített akácméz már elfogyott, az európai piacokon a következő szezonig már biztos nem jutnak hozzá a kereskedők.

Ennek oka, hogy az akác virágzásakor, május első heteiben a szokásosnál jóval hidegebbek voltak az éjszakák, így a virágrügyek mintegy nyolcvan százaléka elfagyott – emlékeztetett a Magyar Nemzet megkeresésére Bross Péter. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke kiemelte: a rekord alacsony termés miatt az akácméz felvásárlási ára öt hónap alatt több mint hatvan százalékkal emelkedett.

A magas felvásárlási áraknak köszönhetően sikerült elkerülni az egész hazai ágazatot megrengető katasztrófát. Ráadásul nem csak az akácméz maradt el jelentősen az átlagos mennyiségtől. Bross Péter felidézte: a napraforgó és a hárs virágzásakor egyaránt rossz volt az idő, a repcét pedig gyakorlatilag idén az ország legnagyobb részén elvitte a példátlan tavaszi szárazság.

A termelőktől idehaza beszerezhető még az akácméz, ám a jelenlegi piaci helyzetben a fogyasztók is aranyáron jutnak hozzá a szinte csak hazánkban előállított mézfajtához – mutatott rá az OMME elnöke. Bross Péter hozzátette:

a koronavírus-járvány miatt ráadásul jelentősen megnőtt a kereslet a méz iránt: az elmúlt hónapok fogyasztása elérte a kereslet szempontjából legjobbnak számító november–decemberi mértéket.

A Copa Cogeca adatai szerint

Magyarországon az átlagos akácmézmennyiség mindössze tíz százalékát sikerült előállítani, míg a virágmézekkel együtt az összes hazai mézmennyiség az éves átlag harminc százalékát is alig érte el.

Nemcsak nálunk, de Európa legnagyobb méztermelő országaiban is katasztrofális károkat okozott a szélsőséges időjárás. Portugáliában nyolcvan százalékkal, míg Olaszországban hetven-nyolcvan százalékkal marad el a tavalyitól a mennyiség.

Az európai képviselet arra emlékeztetett: már önmagában sokkoló az európai terméskiesés mértéke úgy, hogy az uniós előállítás egy átlagos esztendőben is mindössze a belső kereslet 64 százalékát képes kielégíteni.

A kevés méz miatt kialakult magas felvásárlási áraknak köszönhető az ágazat túlélése, miközben nő a járvány miatt a kereslet
Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet

Ehhez mérten a negyvenszázalékos csökkenés gyakorlatilag sok méhészt lehetetlen helyzetbe hozott, mivel – hazánktól eltérően – Európa legtöbb érintett országában a felvásárlási árak a rekord alacsony kínálat ellenére nem, vagy csak enyhén emelkedtek.

Etienne Bruneau, a Copa-Cogeca méz munkacsoportjának vezetője a szervezet közleménye szerint arra figyelmeztetett, már tavaly jelezték az Európai Bizottságnak az érdekképviseletek, hogy készítsen cselekvési tervet az uniós piaci szereplők védelmében. Erre máig nem került sor, a helyzet ráadásul tovább romlott.

Az európai méhésztársadalom piaci pozícióin ront az eredetmegjelölés hiánya, a harmadik országokból érkező, silány minőségű méz, illetve a hamisítás.

Veszélyben vannak a kontinens méhészei, ezért az európai szervezetek azt szeretnék, ha kötelezővé tenné Brüsszel a származási hely feltüntetését a készítményeken, szigorúbban ellenőrizné a harmadik országokból érkező termékeket, és előtérbe helyezné, népszerűsítené a közösség belső piacain előállított mézet. A Copa-Cogeca rámutatott:

a mézpiacon tapasztalható torzító hatások, a minden bizonnyal új negatív rekordot hozó 2020-as esztendő, valamint a silány import elleni védelem hiánya Európa hatszázötvenezer méhészének megélhetését sodorja veszélybe,

a mintegy tízmillió méhcsalád pedig az ökoszisztéma fenntartásához nélkülözhetetlen.