Elkezdődött a Budapesti Atlétikai Stadion építése

Új árvízi védmű, part menti gyalogossétányok, kerékpárutak és hajóállomások is épülnek.

Magyar Nemzet
2020. 12. 09. 19:14
A 2023-as atlétikai világverseny létesítményeit a tömegsport előtt is megnyitják Forrás: KKBK
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elindult a Budapesti Atlétikai Stadion építése, a projektben a VITUKI eddig ipari területként ismert telepének és Duna-parti területének rehabilitációja, valamint a főváros számára egy új, nyitott sport- és rekreációs közpark valósul meg – közölte a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. beruházási ügynökség szerdán az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a 2023. évi atlétikai világbajnokságra megépülő Nemzeti Atlétikai Központ kivitelezésével összefüggésben robbantásos technológiával bontják el a VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ toronyházát december 10-én.

A fejlesztési területen a Rákóczi hídtól a Kvassay zsilipig, valamint az új Kábelhídon át egészen Észak-Csepelig új árvízi védmű, part menti gyalogossétányok, kerékpárutak, valamint hajóállomások is készülnek. A fejlesztéssel megvalósul a teljes pesti rakpart északi és déli területeinek gyalogos-, kerékpáros- és vízi összeköttetése egészen a Csepel-szigetig.

A közleményben kiemelték, hogy a jelenlegi tervezési területet érintő városrendezési tervek módosításával a Duna felőli látványfolyosó városképet meghatározó arculata megtisztul. A volt ipari funkciók és a korábban tervjavaslatként megfogalmazott magas beépítésű lakóparkok, irodaházak látványa helyett alacsony beépítésű, sport- és rekreációs funkciók jönnek létre. A projekt egyik fő célja, hogy a terület kiemelkedő természeti értékeihez a fejlesztés méltó módon kapcsolódjon.

A beruházás a zöldfelület növekedésével jár
Fotó: KKBK

Kitérnek arra, hogy a kivitelezési munka előkészítése során felmérték az 1976-ban épült VITUKI-toronyház állapotát is. A megvalósíthatósági tanulmány vizsgálta a Mühlbacher István (Iparterv) tervezte toronyház szerkezetét, állékonyságát, valamint későbbi lehetséges funkcióját, és megállapította, hogy a torony jelenlegi állapotában tovább nem hasznosítható, így műszaki-gazdasági okokból szükségessé vált a bontása.

A közbeszerzési eljárásban nyertes kivitelezői konzorcium a hierarchikus bontási technológia helyett a jelentős időmegtakarítást eredményező robbantásos technológiát választotta, melynek engedélyeztetése lezajlott. Az elbontás során a toronyépületet a Rákóczi híd felé, a hosszabbik oldalával párhuzamosan döntik el. Az épületegyüttes 1864 négyzetméteres „lepényépületét” hagyományos technológiával bontják el – tájékoztatott a beruházási ügynökség.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.