Nagyon mélyről kell visszakapaszkodnia a szállodapiacnak

A hazai szállodaipar nyár elejére várt újbóli felfutásának fontos feltétele, hogy mind a víruskezelés és a kapcsolódó oltási programok, mind a légi- és szállodaipar újraindítása európai szinten is koordinált módon történjék meg.

Szinte üres az étterem a Corinthia Hotel Budapestben. Túlélésre játszik a legtöbb szálloda Fotó: Éberling András

Az STR globális szállodaipari adatszolgáltató adatai szerint az európai szállodák átlagos kihasználtsága 2020-ban mindössze 25 százalék volt éves átlagban, az egy kiadható szobára jutó árbevétel (RevPar) pedig 72 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva. A kontinens szálláshelyeinek ekkora mértékű vesztesége nem kis részben az EU-n belüli határzáraknak köszönhető, mivel a kisebb országok belső kereslete nemzetközi összehasonlításban alacsonynak mondható – mutatott rá elemzésében a BDO Magyarország hotel és ingatlan üzletága.

A Központi Statisztikai Hivatalnak a múlt év első tizenegy hónapjára vonatkozó adatai szerint a hazai kereskedelmi szálláshelyek 55 százalékkal kevesebb, összesen 13 millió vendégéjszakát regisztráltak, a 2020 decemberét érintő korlátozások miatt a teljes évre vonatkozó visszaesés a 60–65 százalék közötti sávban alakulhat. Az év közepi belföldi keresletrobbanás jelentősen tompította a szektor visszaesését: míg januártól novemberig a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 75 százalékkal esett vissza, a belföldi vendégek esetén a csökkenés jóval kisebb, 36 százalékos volt.

Ennek pozitív hatásait elsősorban a vidéki szálláshelyek tudták kihasználni.

Szinte üres az étterem a Corinthia Hotel Budapestben. Túlélésre játszik a legtöbb szálloda
Fotó: Éberling András

A szállodaberuházó és ingatlanfejlesztő cégek aktivitását tavaly elsősorban a banki finanszírozási oldal megnövekedett óvatossága hátráltatta. Többek között ennek is tulajdonítható, hogy a 2021–2024 között átadni tervezett projektek száma a koronavírus megjelenését követő hónapokban felére csökkent, így a fővárosi szálláshely-kapacitás a következő három évben csak mintegy kétezer új hotelszobával bővül.

Az igazság pillanata számos szálloda esetében a június 30-án lejáró hitelmoratóriumot követően jön el.

Csak remélhető, hogy a hitelmoratórium lejártáig a turisztikai kereslet újbóli élénkülése enyhít majd a szállodák nyomasztó likviditási problémáin.

– Mind a légitársaságoknak, mind a szállodáknak, éttermeknek és turisztikai célpontoknak a verseny újraindulása komoly kihívást is jelent majd, hiszen

bizonyos értelemben egészen más jellegű piacra kell visszalépniük.

A hatékony visszatérés egyik előfeltétele, hogy a vírushelyzet kezelését és a korlátozások feloldását az európai országok nagyjából szinkronban végezzék. Ebbe beleértendő az oltási programok levezénylése is, mivel az újranyitás időzítése láthatóan ettől függ majd. Az oltások jelenleg igen lassú ütemben folynak, ami egyre több ország vendéglátóiparában okoz különféle tiltakozáshullámokat – mondta Takács Márton, a BDO Magyarország hotel és ingatlan üzletágának igazgatója.

A korlátozások feloldása várhatóan több lépcsőben jelenik meg a hazai szállodapiacon.

Először a vidéki szálláshelyekre térhet vissza a kereslet, Budapesten érezhető mértékű újraindulást az optimista forgatókönyvek sem tesznek a kora nyárnál előbbre.

Bár a kereslet a vendégek felhalmozódó utazási igénye miatt gyorsan növekedhet, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 2019-es szintjét összességében várhatóan csak a 2023-as szezonban érheti el az iparág.