Minden idők legnagyobb felújítási programjába kezd a Hunguest

Modern arculatot kap a Hunguest Hotels Zrt., miközben épületállományát korszerűsíti, és már tervez létszámbővítést is a megújuló szállodákba. A társaság tavaly kinevezett vezérigazgatója, Détári-Szabó Ádám a Világgazdaságnak nyilatkozott először újrapozicionálásról és pályázati pénzekről is – olvasható a vg.hu oldalán.

Détári-Szabó Ádám, a Hunguest vezérigazgatója Forrás: Hunguest

– Minden idők legnagyobb turisztikai kormányzati fejlesztési programjából 17,7 mil­liárd forint felújítási támogatást nyert tizennégy szállodájára a Hunguest Hotels. Ennyire lepusztult az ingatlanállományuk?

– A hazai szállodatörténet legnagyobb felújítási programjába kezdtünk a cégnél. Olyan szükséges beruházásokat is elvégzünk, amelyekre már nagyon megérett az idő. Az ingatlanállományunk nem homogén, különböző állapotúak az épületek, van köztük 2019-ben átadott modern hotel, de olyanok is, amelyek évtizedek óta nem voltak korszerűsítve. A legnagyobb összeget nyerte a Hunguest, igen, hiszen mi vagyunk a legnagyobb vidéki szállodalánc, a projektenkénti pályázati támogatásunk viszont nem kiugró, szállodánként 1,26 milliárd forintos átlag jön ki, a fajlagos költség nem nálunk a legnagyobb.

A pályázati keretből összesen 35 projekt kapott támogatást, a mi 14 szállodánk a teljes összeg mindössze egyötödét hozta el.

Régiónként eltérő, 25–50 százalékos volt a támogatási intenzitás, Kelet-Magyarországon több, Nyugat-Magyarországon kevesebb. Társaságunk önerőként csaknem 30 milliárd forintot biztosít, vagyis majdnem két forintot minden egyes forint támogatás mellé.

– Terveznek-e új szállodát építeni?

– A jelenlegi desztinációkon kívül nem.

– Köztudottan tőkeerős a cégük. Ha beindul egy esetleges eladási hullám a Covid-hatás nyomán, vásárolnak-e hoteleket?

– Mint minden piaci szereplő, és mint Magyarország egyik vezető turisztikai vállalata, természetesen mi is folyamatosan nézzük az akvizíciós lehetőségeket, és vizsgáljuk az optimális belépési pontokat. Ugyanakkor a tőzsdén lévő Opus Global Nyrt. leányvállalata vagyunk, ezért bennfentes információnak minősülne bármilyen egzakt válasz, ami befolyásolhatná a részvényárfolyamot. Az nyilvánvaló, hogy mind az ingatlanpiac, mind a turisztikai szektor változásban van, és mindig vannak lehetőségek.

– A pandémia előtti évben, 2019-ben rekordmértékben, több mint 3 milliárd forinttal, 26,8 milliárdra nőtt a hotellánc forgalma. Mekkora bevételkiesést okozhatott ezt követően, 2020-ban a járvány?

– Visszautalnék a tőzsdei érintettségünkre, amely miatt pontos számokat nem mondhatok. Azzal viszont nem lépem át a bennfentes információadás határát, ha elárulom, hogy a turizmust nagyon negatívan érintette a tavalyi év az erős belföldi fellendülés ellenére is. A járvány nagyban átírta a gazdasági és üzleti tevékenységünket, onnantól kezdve, hogy március közepén a szállodák és a vendéglátóipari egységek bezártak.

Mindez az egész szektorra nagy hatással volt, a Hunguestre és a többi szállodaipari cégre egyaránt.

Május közepén, nyár elején elindult ugyan a belföldi turizmus, ami nagyon jelentős pozitív hatást gyakorolt az egész szektorra, de még így sem tudta enyhíteni azokat a károkat, amelyek az első zárási időszak alatt keletkeztek. November 11. óta pedig ismét zárva vagyunk.

– Az év felében zárva voltak a szállodáik tavaly, ez jelentheti, hogy a felére, illetve külföldi vendégek híján annál is kevesebbre esett a forgalmuk?

– A zárás jelenleg is tart, becslésekbe sem szeretnék bocsátkozni, mint mondtam, április–májusra elkészülnek a mérlegek és a jelentések.

– Kaptak bértámogatást, mégis feleannyian dolgoztak év végén a cégnél, mint a járvány előtt. Miért?

– A járvány okozta üzemszünet miatt nem küldtünk el munkavállalókat. És bár a járványhelyzet miatt hosszú hónapok óta egyetlen szállodánk sem tudott kinyitni, jelenleg is több mint ezer főt foglalkoztatunk munka­viszonyban. Munkavállóink úgynevezett „pulcsis” műszakban dolgoznak, illetve belső képzéseket szervezünk. Létszámleépítésre a felújítási munkálatok miatt került sor, de ez akkor is így történt volna, ha nincs a járvány, hiszen ezek a projektek esetenként két-három évig is eltartanak, addig zárva vannak az érintett hotelek.

A felújítási programot átírta a pandémia, de csak annyiban, hogy amiatt átütemeztük és egyszerre indítottuk el a projekteket. Ez így volt észszerű, és így hamarabb nyithatnak ki a megújult hotelek.

Már az idén átadunk három felújított szállodát, és nyitjuk a többit is a következő években, vagyis fokozatosan újra növelni tudjuk a munkavállalói állományunk létszámát. Jó hír, hogy ebben az évben több mint kétszáz szakképzett új kollégát fogunk felvenni. Fontosnak tartom megjegyezni, mert egyáltalán nem mellékes, hogy több száz embernek adnak munkát több éven keresztül a felújítási munkálatok is, vagyis az építőiparban jelentős megrendelőként jelent meg a vállalatunk, ráadásul vidéken. Addig is – a bértámogatásnak is köszönhetően – a tavaly év végi létszámot már egészen biztosan tartjuk az újra­indításig.

Détári-Szabó Ádám, a Hunguest vezérigazgatója
Fotó: Hunguest

– Elhangzottak olyan vélemények is, hogy a szállodafelújításokra kiosztott állami támogatást lehetett volna a nehéz helyzetbe került vendéglátóipari, szállodaipari dolgozók megsegítésére, munkahelyek megtartására fordítani. Mi a véleménye erről?

– Az állam több eszközzel is próbálja enyhíteni a szektort ért károkat. Úgy tudom, a szállásadók megkapták a november közepétől december közepéig tartó időszakra szóló foglalásaik után a 80 százalékos ellentételezést. Ami pedig a „lehetett volna” kérdést illeti, érdemes a tényekre hagyatkozni:

a Kisfaludy szálláshelyfejlesztési konstrukció nagy kapacitású szállodákra vonatkozó pályázatát 2019-ben hirdette meg az MTÜ, amikor még a vírus nem is volt jelen, így számonkérni egy még nem létező probléma orvoslását egy programon, csúsztatás ezen vélemény képviselőitől.

Politikai indíttatású megszólalásokra gazdasági szereplőként nem tisztünk reagálni. Annyit azonban hangsúlyoznék, hogy több vidéki településen a szállodaláncunk az egyik legnagyobb munkaadó és adófizető. Ezért az ilyen jellegű támadásokkal a hotelek dolgozóit, a munkahelyeiket és a befizetett adókból megvalósuló közösségi célokat is támadják.

– Fokozatos újranyitási algoritmust szorgalmaznak a szakmai szövetségek. Megítélése szerint milyen lehet a húsvét, a pünkösd és a nyári főszezon?

– A kormány intézkedéseit követjük, a jogszabályok szerint fogunk eljárni a nyitás tekintetében is. Bízom benne, hogy húsvétkor vagy pünkösd idején már fogadhatjuk vendégeinket, és erős nyárra számítok.

– A vakcinaútlevél globális téma, a légitársaságok akarják elsőként bevezetni. A Hunguest Hotels Zrt.-nél ajánlott vagy kötelező lesz-e a dolgozóknak a védőoltás?

– Folyamatosan figyeljük az operatív törzs tevékenységét és a kormányzati intézkedéseket, mert annak megfelelően fogunk lépni mi is. A legfontosabb, hogy a vendégeink biztonságos környezetben tudjanak pihenni. Várjuk a kormány döntését, mert ez egészségügyi kérdés, és ebben nem szeretnék nyilatkozni, nem vagyok járványügyi szakember.

Bízunk benne, hogy a nyárra visszaáll a tavaly nyárihoz hasonló fellendülés.

Az utazási kedv és hajlandóság magas, az emberek nagyon szeretnének az otthonuktól már kicsit távolabb pihenni, kikapcsolódni. A törzsvendé­geink körében elvégzett belső felmérésünk szerint több mint a kétharmaduk azonnal utazna a szállodáinkba, amint lehet. Az ősszel elhalasztott, visszamondott foglalásokat reményeink szerint tavasszal, nyáron realizálhatjuk is.

– A belföld volt az új külföld tavaly, idén is sanszos, hogy így lehet, de Budapest szállodaiparán a tavalyi tapasztalatok szerint ez nem segít. Mire lenne szükség, hogy a fővárosi turizmus is magára találjon?

– A vidéki belföldi turizmus jó nyár elé tekint, a budapesti turizmusról viszont nem tudnék előrejelzésekbe bocsátkozni, de szerintem ott is lesz fellendülés idővel, csak egy hosszabb időszaknak kell eltelnie. Mi vidéki fürdőhelyekhez köthető szállodalánc vagyunk, Budapesten csak két hotelünk van, az egyik március óta zárva van, a másik házunkat pedig rendvédelmi dolgozók részére bérlik hosszú évek óta.

– Tavaly a márka megújításának szándékáról nyilatkozott az elődje. Honnan hova tartanak, más célközönségre fókuszálnak majd itthon, vagy a belföldi mellett a külföldi vendégekre is inkább céloznak a jövőben?

– Az infrastrukturális felújítások mellett zajlik a lánc újrapozi­cionálása és arculatának megújítása is. A meglévő célközönségen felül továbbiak bevonzása is eltökélt szándékunk. A törzsvendégünk eddig a 40-50 feletti korosztály volt, mellettük most meg kívánjuk szólítani a fiatalabb korcsoportot is megújult szállodákkal, új szolgáltatásokkal, attrakciókkal. Tovább fejlesztjük a gasztronómiai szolgáltatásokat és a wellnesskínálatot. Összességében tehát magasabb szolgáltatási színvonalat fogunk nyújtani kedvezőbb ár-érték arány mellett.

– Nevet nem változtatnak esetleg?

– Felmerült, valóban, de felméréseink szerint nagyon magas a márkaismertségünk. Nem érdemes átneveznünk a láncot, mert egy patinás magyar brandről beszélünk, amelyet most csak új köntösbe kell öltöztetnünk, új tartalommal kell megtöltenünk. Felfrissítjük, új logót kap, új színeket, 21. századivá tesszük az arculatot a szállodamegújítási programmal párhuzamosan.

– Komoly összeget fektetnek be. Nem tart lefelé tartó árspiráltól a piacon az újranyitást követően?

– Szerintem sikerült új vendégeket szerezni a belföldi turizmusnak, sokan felfedezték most ennek a csodaszép országnak a turisztikai és szállodai kínálatát, és a különböző destinációk rejtett tartalékait. Ha a pandémiáról bármi pozitívumot el lehet mondani, akkor ez mindenképpen az, öröm az ürömben. Szerintem sokan vannak, akik a jövőben rendszeresen betervezik majd a belföldi nyaralást is a külföldi mellé vagy helyette.

– Külföldi terjeszkedést terveznek?

– Mint minden piaci szereplő, vizsgáljuk az akvizíciós lehetőségeket, és a fejlesztési lehetőségeket a már meglévő szállodáink esetében.

Az eredeti cikk ITT olvasható.