Nem volt még eddig a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) statisztikai adataiból készített grafikonok között olyan, mint amilyet most lehet látni a honlapjukon a lakossági alrendszerben nyilvántartott természetes személyek számának az alakulásáról. Az ábra 2020 folyamán csak az esztendő első három hónapjában mutat havi szinten változást. Nem véletlenül, hiszen a hiteltörlesztési moratórium éppen március 18-ával, pontosabban az azelőtt felvett hitelekre vonatkozóan lépett hatályba. Míg tavaly januárban a KHR statisztikái szerint 5,026 millió, februárban pedig 5,029 millió fő szerepelt a rendszerben, addig márciustól ezek száma december végéig változatlanul 5,003 millió fő volt.
A KHR lakossági alrendszerében nyilvántartott fennálló mulasztások száma ugyanakkor a tavaly januári 1,19 millió darabról márciusra még csak 1,167 millió, míg 2020 decemberére már 948 ezer darabra esett vissza.
Kérdés, mi várható majd július elseje után, amikor megszűnik a hiteltörlesztési moratórium második fázisa?
A bankok mindenesetre már megképezték a moratórium alá tartozó kintlévőségeikre a szükséges céltartalékot, ami több esetben le is rontotta a jövedelmezőségüket.
A banki adós a KHR-ben szereplő adatairól azonban ma már bármelyik referenciaadat-szolgáltatónál – így a bankoknál, pénzügyi szolgáltatóknál, elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknél, a biztosítóknál, befektetési vállalkozásoknál, pénztáraknál, közraktáraknál – jogosult tájékoztatást kérni. Az erre vonatkozó kérelem befogadását az adott bank, pénzügyi vállalkozás vagy más érintett szolgáltató nem tagadhatja meg, s nem számíthat fel díjat, költséget sem annak kiadásáért.
Fotó: Havran Zoltán
A Magyar Nemzeti Bank a minap hívta fel a figyelmet arra, hogy
a Központi Hitelinformációs Rendszerről (KHR vagy „adóslista”) szóló törvény alapján bárkinek joga van ahhoz, hogy az ott nyilvántartott adatait megismerhesse.
Ennek érdekében az ügyfélnek úgynevezett saját hiteljelentést kell igényelnie. Ez a kérelmező személyéről és a hozzá kapcsolódó pénzügyi szolgáltatási szerződésekről a KHR-ben tárolt valamennyi információt tartalmazza. Így például azt is, hogy ezeket mely bank vagy pénzügyi vállalkozás továbbította a rendszernek. Ráadásul megismerhető az is, hogy ki, mikor és milyen jogcímen kérte le a kérelmező adatait a KHR-ből. A KHR tagintézményei mellett ezt megteheti a Diákhitel Központ és az adósságrendezésért felelős Családi Csődvédelmi Szolgálat is.
