Megszenvedte a barack az áprilisi fagyokat, a kár jelentős lehet

Az ország jelentős részén óriási pusztítást okozott a szokatlanul hideg áprilisi időjárás, a legnagyobb károkat a kajszi- és őszibarack-ültetvényeken tapasztalják a termesztők, de a többi, már virágzó csonthéjast is károsíthatták az éjszakai fagyok. A károk pontos mértéke később válik felmérhetővé. Európa nagy termőterületeit sem kíméli az időjárás.

A korán virágzó barack komoly károkat szenvedett a hosszúra nyúló téli időjárás miatt Fotó: Varga György Forrás: MTI

Az idén sem kímélte az időjárás a kajszi- és őszibarack-ültetvényeket: a szokatlanul hideg áprilisi időjárás, elsősorban az éjszakai fagyok az ország jelentős részén komolyan károsították az éppen virágzó gyümölcsfákat.

A Duna–Tisza közén az elmúlt napokban mért mínusz öt foknál is hidegebb hőmérséklet ellen jellemzően már nem tudnak védekezni a termesztők, ráadásul sok gyümölcsösben egyáltalán nincs kiépítve fagyvédelem.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből kiderül, hogy a legnagyobb pusztítás – hasonlóan az elmúlt évhez – a legkorábban virágzó kajszibaracknál tapasztalható, de az őszibaracknál is megtizedelte a virágokat a fagy. Más, később virágzó csonthéjasok is károsodhattak kisebb mértékben, például a szilva és a cseresznye, de kisebb mértékben, mint a barack.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra hívta fel a figyelmet, hogy a hosszú évek óta zajló globális klímaváltozás, az egyre szélsőségesebb időjárás komoly kihívást jelent a kertészeti ágazatban is, a barack évek óta a leginkább kitett gyümölcsfélénk.

Emiatt fokozottan ellenálló gyümölcsfajták telepítésére lenne szükség, mivel az ültetvények jelentős része nem tud alkalmazkodni ezekhez a szélsőségekhez.

A kamara felidézte, a rendszerváltozás után a hazai gyümölcsnemesítés nehéz helyzetbe került, és így később számos világfajta, mediterrán eredetű, kevésbé fagyálló gyümölcsfajta került az országba, amelyek ma is az ültetvények meghatározó részét adják.

A testület úgy látja, hogy az egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt mielőbb újra kellene gondolni a hazai gyümölcsnemesítési programot.

A telepítendő fajokkal, fajtákkal a folyamatos adaptációs kísérletek beállítására, általánosítására lenne szükség, amelyek eredményei alapján eldönthető, hogy a különböző fajták megfelelnek-e a hazai termesztési körülményeknek.

A gyümölcstermesztőknek – a koronavírus nehézségein túl – az extrém fagykárokról is emlékezetes 2020, amikor a teljes hazai gyümölcstermés jelentős részét tönkretették a március elejétől május közepéig pusztító fagyok.

A kajszibaracknak 2020-ban csak a tíz százaléka maradt meg, de szinte minden gyümölcsfajtából kevés termett.

A gyümölcsfák jellemzően decemberben és januárban mélynyugalmi állapotban vannak. Körülbelül február közepén kezdődik az úgynevezett kényszernyugalmi időszak, amikor az időjárástól függően indul meg a nedvkeringés a növényekben. Az utóbbi hetek időjárása elindította a virágzást a mandula mellett az őszibaracknál és a kajsziféléknél is.

A szokásosnál hűvösebb idő némileg késleltette a fák fejlődését, ám az április eleji fagyok miatt a változó mértékű terméskiesés elkerülhetetlen.

A gazdáknak nemcsak a fagyos idő okozott gondot az elmúlt hetekben, hanem az egyre komolyabb, a napokban mérséklődő aszály is. A földeken a tavaszi munkákat jelentősen nehezíti az öntözetlen területeken a szárazság, amely a növények fejlődését is hátráltatja.

A korán virágzó barack komoly károkat szenvedett a hosszúra nyúló téli időjárás miatt
Fotó: MTI/Varga György

Európa nagy termőterületein is pusztított a szélsőséges időjárás: Spanyolországban a csonthéjasok bőséges virágzása miatt kiemelkedő termést vártak a gazdák, ám a március végi fagyok nagy pusztítást okozhattak. Becslések szerint a tavalyi, szintén extrém harmincszázalékos terméskiesést is meghaladhatja a pusztulás, a megmaradó gyümölcsök minősége is elmaradhat a várttól.