5°C Csenge , Ráhel 2023. február 4. 
Az idén sem kímélte az időjárás a kajszi- és őszibarack-ültetvényeket: a szokatlanul hideg áprilisi időjárás, elsősorban az éjszakai fagyok az ország jelentős részén komolyan károsították az éppen virágzó gyümölcsfákat.
A Duna–Tisza közén az elmúlt napokban mért mínusz öt foknál is hidegebb hőmérséklet ellen jellemzően már nem tudnak védekezni a termesztők, ráadásul sok gyümölcsösben egyáltalán nincs kiépítve fagyvédelem.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből kiderül, hogy a legnagyobb pusztítás – hasonlóan az elmúlt évhez – a legkorábban virágzó kajszibaracknál tapasztalható, de az őszibaracknál is megtizedelte a virágokat a fagy. Más, később virágzó csonthéjasok is károsodhattak kisebb mértékben, például a szilva és a cseresznye, de kisebb mértékben, mint a barack.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra hívta fel a figyelmet, hogy a hosszú évek óta zajló globális klímaváltozás, az egyre szélsőségesebb időjárás komoly kihívást jelent a kertészeti ágazatban is, a barack évek óta a leginkább kitett gyümölcsfélénk.
Emiatt fokozottan ellenálló gyümölcsfajták telepítésére lenne szükség, mivel az ültetvények jelentős része nem tud alkalmazkodni ezekhez a szélsőségekhez.
A kamara felidézte, a rendszerváltozás után a hazai gyümölcsnemesítés nehéz helyzetbe került, és így később számos világfajta, mediterrán eredetű, kevésbé fagyálló gyümölcsfajta került az országba, amelyek ma is az ültetvények meghatározó részét adják.
A testület úgy látja, hogy az egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt mielőbb újra kellene gondolni a hazai gyümölcsnemesítési programot.
A telepítendő fajokkal, fajtákkal a folyamatos adaptációs kísérletek beállítására, általánosítására lenne szükség, amelyek eredményei alapján eldönthető, hogy a különböző fajták megfelelnek-e a hazai termesztési körülményeknek.
A gyümölcstermesztőknek – a koronavírus nehézségein túl – az extrém fagykárokról is emlékezetes 2020, amikor a teljes hazai gyümölcstermés jelentős részét tönkretették a március elejétől május közepéig pusztító fagyok.
A kajszibaracknak 2020-ban csak a tíz százaléka maradt meg, de szinte minden gyümölcsfajtából kevés termett.
A gyümölcsfák jellemzően decemberben és januárban mélynyugalmi állapotban vannak. Körülbelül február közepén kezdődik az úgynevezett kényszernyugalmi időszak, amikor az időjárástól függően indul meg a nedvkeringés a növényekben. Az utóbbi hetek időjárása elindította a virágzást a mandula mellett az őszibaracknál és a kajsziféléknél is.
A szokásosnál hűvösebb idő némileg késleltette a fák fejlődését, ám az április eleji fagyok miatt a változó mértékű terméskiesés elkerülhetetlen.
A gazdáknak nemcsak a fagyos idő okozott gondot az elmúlt hetekben, hanem az egyre komolyabb, a napokban mérséklődő aszály is. A földeken a tavaszi munkákat jelentősen nehezíti az öntözetlen területeken a szárazság, amely a növények fejlődését is hátráltatja.
Európa nagy termőterületein is pusztított a szélsőséges időjárás: Spanyolországban a csonthéjasok bőséges virágzása miatt kiemelkedő termést vártak a gazdák, ám a március végi fagyok nagy pusztítást okozhattak. Becslések szerint a tavalyi, szintén extrém harmincszázalékos terméskiesést is meghaladhatja a pusztulás, a megmaradó gyümölcsök minősége is elmaradhat a várttól.
Az ellenzék kampányát milliárdokkal támogató amerikai szervezet vezetője távmunkában „dolgozhatott” a főpolgármesteri hivatalnak.
Korrupt-e a Transparency korrupciós indexe? Kormányzati szervek is pénzelik a Transparency Internationalt.
A szocialisták társelnöke szerint az MSZP-s átigazolások nem önként történnek Gyurcsányékhoz.
A nagy hatótávolságú eszközökkel az oroszok által megszállt kelet-ukrajnai területek mélyén húzódó utánpótlás-útvonalakat is támadni tudják.
Több ország is szeretné átcsábítani hazájába a magyarországi akkumulátorgyárakat.
Hegedüs Csaba és Kocsis Ferenc is pályázik a címre, de még nagyon sok szóba jöhető jelölt van.
VéleményEbben a háborúban nem jófiúk és gonoszok állnak szemben egymással.
