Harcba kell indulni a külföldi építőanyag-gyártó cégek ellen – jelentette ki Nagy Márton a Portfolio Építőipar 2021 elnevezésű konferenciáján csütörtökön. A Miniszterelnöki Kabinetiroda gazdaságpolitikai főtanácsadója elmondta: az ágazaton belül az alapanyagok piaca a legnagyobb, 2019-ben összesen 1813 milliárd forintot tett ki a különböző építőanyagok gyártása. A külföldi cégek árazási ereje azonban sokkal nagyobb, amit ők ki is használnak, ez pedig nem tesz jót a magyar építő- és alapanyagiparnak – hangsúlyozta előadásában a főtanácsadó.
Nagy Márton felidézte: Az építőipar a GDP több mint 10 százalékát adja, a válság során azonban jelentős visszaesés volt a szektorban. Az építőipar tartós visszaeséséért a mélyépítés felelős, ugyanakkor az épületek építése, a magasépítés már pozitív tartományban van, ami az új építésű lakásoknak is köszönhető szerinte.
Az építőanyag-ipar ugyanakkor kevésbé ciklikus, mint az építőipar, vagyis válságállóbb és kiszámíthatóbb, mint a teljes ágazat – hívta fel a figyelmet a főtanácsadó. Ugyanakkor megemlítette azt a tényt is, hogy
hazánkban az elmúlt évek során sokkal nagyobb ütemű volt az építőanyag-ipari árak emelkedése, mint a környező országokban.
Magyarországon már 2017-ben elindult a drágulás, és azóta is folytatódik, a régiós és az uniós átlag feletti mértékben. Szerinte egy sérült versenyszerkezetről van szó, aminek helyreállítása megoldást jelenthet az áremelkedés problémájára.
– Az a félelmünk, hogy erőfölénnyel élnek vissza a nagyobb szereplők – fogalmazott Nagy Márton. Elmondta, hogy a termékek többségénél erősebb az áremelkedés, mint az indokolható lehetne. A kérdés szerinte az, hogy ez a globális emelkedésnél nagyobb-e. Nem a profittal, hanem annak mértékével van baj – mondta, hangsúlyozva, hogy szerinte tisztességtelenül magas profitok alakulnak ki.
Úgy fogalmazott, hogy ahhoz, hogy tiszta legyen a piac, minden eszközzel fel kell lépni a külföldi szereplők ellen.
Szerinte nagyon koncentrált piacról van szó, mivel a magyar cégek adják a teljes építőanyag-ipari árbevétel 46 százalékát, míg a külföldi tulajdonú vállalatok 54 százalékot. A probléma az, hogy a fenti 46 százalékos arányt több ezer magyar cég hozza össze, míg az ágazat másik részét mindössze öt külföldi cég adja.
