A hagyományos autózás jövője a tét

Ma hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság azt a tervezetet, amely konkrét lépéseket tartalmaz arra, hogyan éri el a közösség 2030-ig az szén-dioxid-kibocsátás 55 százalékos csökkentését. A cselekvési terv fontos terepe a közlekedés, a szénlábnyom csökkentése érdekében betilthatják a belső égésű motorok használatát, megadóztathatják a repülőgépek hajtóanyagát, a kerozint.

Elektromos autók a Volkswagen wolfsburgi gyárában. Forró pontok Fotó: Sean Gallup Forrás: Getty Images

Az uniós környezetvédelmi tervezet számos eleme kiszivárgott, több sajtótermék ismertette például a személyautók kibocsátására vonatkozó előírásokat. Az Euobserver.com értesülései szerint azért foglalkoznak kiemelten a területtel, mert a közlekedés az összes kibocsátás körülbelül egynegyedét teszi ki az EU-ban, és a közúti utazás járul hozzá leginkább a szénlábnyom nagyságához. Brüsszel szerint a megoldás az akkumulátoros elektromos autók elterjesztése. A zöldmegállapodás értelmében

az EU azt a célt tűzte ki, hogy 2025-re egymillió töltési pont legyen a közösség országaiban, 2030-ig pedig ez a szám hárommillióra bővüljön.

Továbbra sem tolonganak azonban a vásárlók az e-autók megvásárlásáért, hiszen köztudott, hogy az áruk igen borsos, még az állami támogatásokkal együtt is, a hatótáv pedig sok esetben nem teszi lehetővé a távolsági utazások lebonyolítását. Az uniós auditorok ezzel szemben úgy vélik, hogy a potenciális felhasználók nem kapnak megfelelő információkat a járművek használatáról, és ez az oka, hogy idegenkednek a megvásárlásuktól. Várakozásaik szerint a frissített szabályok kezelni fogják ezeket a problémákat.

Elektromos autók a Volkswagen wolfsburgi gyárában. A dízelbotránytól az e-autó-forradalomig
Fotó: Getty Images

A gyártók kíváncsian várják, hogy az új, 2025-től hatályos kibocsátási szabályok, vagyis az Euro 7 norma pontosan milyen határértékeket tartalmaz. Fennáll ugyanis az a lehetőség, hogy a személygépkocsikra és a kisteherautókra vonatkozó szigorúbb szabályok lehetetlenné teszik az új benzin- és dízelmotoros járművek forgalomba hozását. Az ipar képviselői a napokban megerősítették korábbi követeléseiket. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) azt közölte, hogy az autóipar nyitott a szigorúbb szén-dioxid-szabályozás elfogadására, feltéve hogy ez együtt jár a tagállamoknak előírt kötelező töltőállomás-fejlesztéssel. Lényegében az ACEA azt kéri, hogy a személygépkocsikra és a kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-rendelet közelgő felülvizsgálata az EU egészére kiterjedő szigorú infrastruktúra-kiépítési célokon alapuljon.

– Valójában tavaly az EU-ban eladott autóink majdnem kizárólag elektromosak voltak. De ezt a tendenciát csak akkor lehet fenntartani, ha a kormányok megkezdik az infrastruktúra megfelelő bővítését – hangsúlyozta Oliver Zipse, az ACEA elnöke, a BMW vezérigazgatója. Ez konkrétan azt jelenti, hogy

a szén-dioxid-célnak szorosan együtt kell mozognia a töltőállomások kötelező és betartatható nemzeti fejlesztési céljaival.

Ugyanakkor Zipse hangsúlyozta, hogy nem lehet csak az akkumulátoros elektromos technológiát fejleszteni. Jelezte: minden rendelkezésre álló hajtáslánc-technológiát ki kell használni ahhoz, hogy csökkentse járműparkunk szén-dioxid-kibocsátását. Az elektromos járművek elterjedésére egyszerű logika érvényes: az EU tagállamai által ténylegesen vállalt töltési pontok és hidrogénállomások száma határozza meg, hogy mi a reális szén-dioxid-cél 2030-ra. Ezenkívül az ACEA szerint

az EU-tagállamoknak jogi keretet kell kialakítaniuk a magán-töltésiinfrastruktúra gyors kiépítéséhez.

De nemcsak az autógyártók figyelik éles szemmel az Európai Bizottság tervezetét, hanem a légitársaságok is. A szén-dioxid-intenzív légi közlekedésből származó kibocsátások csökkentése érdekében várhatóan új jogszabályokat hoznak, amelyek előírják, hogy az EU repülőtereiről induló összes repülőgépnek olyan üzemanyagot kell használnia, amely a fenntartható technológiával készült.

A hagyományos kerozint használók ellenben környezetvédelmi adót kell hogy fizessenek.

Ha ez megvalósul, akkor a diszkont légitársaságok üzleti modellje bajba kerülhet, ugyanis nem tudják olyan olcsón adni a jegyeket, mint korábban.