ITM: minden eddiginél többen dolgoztak júniusban Magyarországon

Rekordmagasságba emelkedett, s megközelítette a 4,7 milliót a foglalkoztatottak száma júniusban – reagált Bodó Sándor a Központi Statisztikai Hivatal mai, legfissebb adataira. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint még a járvány előtt, 2019-ben sem dolgoztak annyian, mint az idei esztendő hatodik hónapjában.

Bodó Sándor: Fontos a végzettség is, a diplomás álláskeresők aránya mindössze egy-két százalék Fotó: Teknős Miklós

– A magyar munkaerőpiac megerősödve került ki a koronavírus-járvány hullámaiból. Az ágazatok közötti jelentős munkaerő-áramlás nyertesei az infokommunikáció, a tudományos tevékenység, az építőipar és a pénzügyi ágazat. A járvány kedvezőtlen hatásait eredményesen és jól célzottan mérsékelték a kormány intézkedései, többek között a bértámogatási és munkahely-teremtési programok, az adókedvezmények vagy a hitelmoratórium – hangsúlyozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára a tárca szerdai közleményében. Bodó Sándor kifejtette: ígéretünkhöz híven nemcsak pótolni tudtuk a vírusválságban megszűnt munkahelyeket, hanem minden korábbinál magasabb szintre növeltük a foglalkoztatást. A magyar emberekkel összefogva 2010 óta rendkívüli eredményeket értünk el a munkaalapú társadalom és gazdaság kiépítésében. A közösen kivívott sikerek a vírusválságban is fenntarthatónak bizonyultak, Magyarország európai összevetésben kimagasló foglalkoztatási adatokat produkál 2021-ben. A járványhelyzet a bérek emelkedésében nem okozott érdemi megtorpanást, a hazai reálkeresetek száz hónapja megszakítás nélkül növekednek” – idézte az államtitkár szavait az ITM közleménye.

Bodó Sándor rámutatott: Magyarország európai összevetésben kimagasló foglalkoztatási adatokat produkál 2021-ben

Júniusban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma az előző havihoz képest 85 ezerrel, a tavaly júniusihoz mérve 98 ezerrel nőtt, és elérte a 4 millió 692 ezret – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az egy évvel korábbi szinthez mérve 2021 második negyedévében a hazai elsődleges munkaerőpiacon 76 ezerrel bővült, 4 millió 450 ezer fölé emelkedett a létszám. A rendszerváltoztatás óta nem dolgoztak még ilyen sokan Magyarországon. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 74,1 százalékos volt, ami a májusi értéknél 1,5 százalékponttal, az előző év júniusinál 2,5 százalékponttal magasabb.

Az április–júniusi három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 63 ezerrel nőtt a múlt év azonos időszakához viszonyítva, és 4 millió 619 ezer volt.

Az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztattak száma 75 ezerrel, a közfoglalkoztatottaké ötezerrel nőtt, a külföldön dolgozók száma 18 ezerrel csökkent.

Ugyancsak ma tette közzé a KSH a júniusi munkanélküliségi adatokat. Eszerint az esztendő hatodik hónapjában 47 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz mérve, az előző hónaphoz képest viszont – a hibahatáron belül – négyezerrel nőtt. A munkanélküliek átlagos havi létszáma 193 ezer volt. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 1,0 százalékponttal, 4,0 százalékosra csökkent.

Budapest, 2011. augusztus 1.
Álláskeresők várakoznak a Baross utcai munkaügyi központban. A KSH közlése szerint 2021 júniusában 47 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az április–júniusi három hónapos időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 16 ezer fővel, míg a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal csökkent, 4,1 százalékos volt. A 15–24 évesek munkanélküliségi rátája 1,1 százalékponttal, 13,3 százalékosra mérséklődött.

Az összes munkanélküli egyötöde az április–júniusi időszakban a fiatalok közül került ki.

A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,6 százalékosra csökkent, míg az 55–74 éveseké 0,3 százalékponttal, 2,9 százalékra emelkedett.

Az elemzők a munkaerőhiányos, bérversenyes idők visszatérésére figyelmeztetnek

A második félévben visszatér a másfél évvel ezelőtti munkaerőhiányos és erőteljes bérnövekedéssel járó munkaerőpiaci környezet, ami kedvezően hat a fogyasztásra és a GDP-növekedésre, de egyben az infláció emelkedésének kockázatát is erősíti – ezt a következtetést vonták le a legfrissebb munkaerőpiaci adatokból az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője úgy ítéli meg, hogy a járvány harmadik hullámának végével hamar magára találni látszik a munkaerőpiac, a nyár végére várhatóan szinte minden területen visszatér a válság előtti feszesség. A Takarékbank elemzőinek várakozása szerint az idén 3,7, jövőre pedig 3,3 százalékos lehet a munkanélküliség. Az elsődleges munkaerőpiac növekedése még tovább erősödhet a nyitás nyári felfutásával. Az idei év második felében akár újra elérkezhet a másfél évvel ezelőtti munkaerőhiányos és erőteljes bérnövekedéssel járó munkaerőpiaci környezet.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője kiemelte: a foglalkoztatottak számának júniusi emelkedésében jelentős szerepet játszhatott a gazdaság újraindítása, az ismét elérhetővé váló szolgáltatások. Előretekintve a szakember arra számít, hogy a foglalkoztatás az év hátralévő részében tovább emelkedhet, amennyiben nem lesz szükség korlátozó intézkedések bevezetésére. Ugyanakkor várható, hogy a munkaerőpiac ismételten kínálati korlátokba ütközhet, ami bérfelhajtó hatással jár.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a júniusi adatsor sajátosságára világított rá, vajon a teljes újranyitás első hónapjában miért nem tudott érdemben csökkenni az állástalanok aránya. Erre két lehetséges magyarázatot talált: egyrészt nemcsak a foglalkoztatás bővült májusról júniusra, de a gazdaságilag aktívak száma is hasonló mértékben emelkedett. A másik fontos ok, hogy egyre több helyről lehet hallani, hogy újra munkaerőhiány kezd kialakulni. Az elemző úgy vélte, a munkaerőhiányos állapot várhatóan a következő hónapokban tovább súlyosbodhat, amennyiben nem térnek vissza a járványügyi korlátozások és a gazdaság zavartalanul működhet. Virovácz Péter szerint egyre nehezebb helyzetben lesznek a munkáltatók is.