– Az elmúlt húsz év legnagyobb adócsökkentését valósítja meg az átmeneti kormány – 2009 derekán, a megszorítások kellős közepén így harangozta be az akkori balliberális kabinet a különböző adóügyi átalakításokat. Egyes szakértők ugyanakkor egészen másként látták a helyzetet, s a személyi jövedelemadó (szja) módosításait inkább az elmúlt húsz év legnagyobb adóügyi átveréseként értékelték.
De miről is határozott akkor a balliberális többségű törvényhozás?
Abban az évben, vagyis 2009-ben az éves kereset 1,9 millió forintig terjedő része után 18 százalék, míg az efeletti rész után 36 százalék szja-t kellett fizetni. A szabályok 2010-re úgy változtak meg, hogy az alsó kulcs 17 százalékra csökkent, a határ pedig ötmillió forintra nőtt. A második kulcs szintén mérséklődött, 32 százalék lett. Igen ám, de egyúttal bevezették az úgynevezett szuperbruttósítást is, ennek pedig az volt a lényege, hogy az adó alapjához hozzá kellett adni a munkáltatók által fizetendő 27 százalékos járulékot, és az így kapott értékre számították fel az szja kulcsait.
Hova vezetett ez? Hát oda, hogy míg 2009-ben százezer forint után a 18 százalékos alsó kulccsal 18 000 forint adót kellett fizetni, addig a balliberálisok döntése nyomán 2010-ben már felborul a számítás.
Lássuk csak! A százezer forinthoz hozzá kellett adni a munkáltatói járulékot, vagyis 27 ezer forintot, és annak kellett venni a 17 százalékát: 127 ezer forint 17 százaléka pedig 21 590 forint volt. Élt még ugyan az adójóváírás, de a lényeg ez volt: az egyik évben százezer forint 18 százaléka 18 ezer forint volt, a következőben százezer forint 17 százaléka 21 590 forint lett. Vagyis az alsó kulcs a szuperbruttó miatt 21 százalékos, a felső 32 százalékos mérték pedig a valóságban negyven százaléknál is nagyobb elvonást jelentett.
Így nézett ki baloldali olvasatban az elmúlt húsz év legnagyobb adócsökkentése.
A változtatások persze nem maradtak következmények nélkül. Ellentétben a baloldali elképzeléssel – vagyis hogy a tehetősebbek többet tesznek be a közösbe –, az lett a negyvenszázalékos felső szja-kulcs bevezetésének a következménye, hogy egy bizonyos összeg felett nem adtak fizetésemelést a vállalkozások: egyszerűen amiatt, mert a plusz több mint felét elvitte az adó.
A magas adókulcs tehát egyrészt nem növelte látványosan az állami bevételeket, másrészt fékezte a béremelést, és hozzájárult ahhoz, hogy a képzett, keresett magyar munkaerő külföldre menjen dolgozni. Ráadásul a változtatás elriasztotta a nemzetközi befektetőket is. Nesze neked, munkahelyteremtés!
A rendszert rendkívüli módon megbonyolító szuperbruttósítást a Fidesz–KDNP-kormány csak több év alatt tudta kivezetni.
A múlt felidézése után érdemes megemlíteni a mostani válságkezelést.
Nincs adóemelés, ellenben jövőre – az átlagbérig – szja-mentességet kapnak a 25 évnél fiatalabbak, miközben 5,5 százaléknál nagyobb gazdasági növekedés esetén másfél millió ember visszakapja az idén befizetett jövedelemadóját, nagyjából hatszázmilliárd forint összértékben.
Az eltérő kormányzati hozzáállás nyilvánvaló.
