A három nagy hitelminősítő közül a Standard&Poor’s (S&P) felülvizsgálta eddigi besorolását, és megerősítette a BBB besorolást, valamint a stabilnak minősített kilátást: a Fitchhez hasonlóan a válság közepette is erősnek ítélte meg a hitelminősítő hazánk teljesítményét, stabilitását és válságkezelési stratégiáját – írta a Pénzügyminisztérium.
A társa emlékeztetett: a tegnap este kiadott értékelésében a S&P elemzői elismerték Magyarország 2021-ben megvalósult lendületes gazdasági fellendülését, melyet gazdasági és költségvetési tényezők, valamint a kedvező külső pozíció is erősít. Az elemzők méltatják a magyar vakcinabőséget és a hatékony oltási programot, melyek hozzájárulnak a járvány elleni védekezéshez és a gazdaság újraindításához. A S&P elemzői rögzítik: felminősítést hozhat, amennyiben a magyar gazdasági növekedés továbbra is nemzetközileg kiemelkedő szinten teljesít. Mint írják: ehhez mindenképp az EU-s források hatékony felhasználására van szükség, a gazdasági túlhevülés, valamint a külső egyensúlytalanság elkerülése mellett. A fentieken túl az államháztartási kiadások dinamikus konszolidációja is előrelépést hozhat Magyarország hitelminősítői megítélésében.
A cég kiemeli, hogy mivel a jelenlegi költségvetési stimulus rövidtávon, az európai uniós források jó ütemű érkezése pedig középtávon járul hozzá a növekedéshez, biztató fejlődési pálya lehetősége előtt áll a magyar gazdaság.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában közölte, leminősítés vagy negatív kilátás a stabil gazdasági helyzet, míg felminősítés vagy pozitív kilátás a magas államháztartási hiány miatt nem volt várható.
A hitelminősítő javította a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, így idénre legalább hatszázalékos növekedést vár.
Ahhoz, hogy a hitelminősítők javítsák a magyar adósság besorolását, szükség van a költségvetési hiány határozottabb csökkentésére, amire a vártnál gyorsabb gazdasági növekedés lehetőséget is biztosít. Mindez pedig azt is jelenti, hogy meg kell találni az egyensúlyt a növekedés és a hiány között, hogy úgy csökkenjen érdemben a hiány, hogy közben a gazdasági növekedés is megmaradjon – fejtette ki kommentárjában Regős Gábor.