időjárás 7°C Nándor 2021. October 19.
logo

Brüsszel áremeléssel járó terve zöld jelzést kaphat az Európai Parlamenttől

Nagy Kristóf
2021.09.16. 06:05 2021.09.16. 09:04
Brüsszel áremeléssel járó terve zöld jelzést kaphat az Európai Parlamenttől

Várhatóan Brüsszel mellé áll októberi plenáris ülésén az Európai Parlament, és elfogadja a szakértők által vitatott és a gazdák által teljes mértékben elutasított Farm to fork stratégiát. A stratégia 2030-ig jelentősen korlátozná a növényvédő szerek, a műtrágya és az antibiotikum felhasználását. Elfogadása az élelmiszer-alapanyagtermelés visszaesését, így jelentős áremelkedést okozna. A tagállamok várhatóan megvétózzák a stratégiát.

Újabb lépéssel kerültek közelebb Európa gazdálkodói a Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) zöldügyekért felelős alelnökének nevéhez köthető Farm to fork (termelőtől az asztalig) stratégiában megfogalmazott szigorú elvárásokhoz. A 2030-as klímacélokat elősegíteni hivatott csomagot apróbb módosítási javaslatokkal, de lényegében változatlan formában fogadták el az Európai Parlament szakbizottságai. 

A jövőre életbe lépő új uniós agrárpolitikától függetlenül tárgyalt Farm to fork stratégiát így várhatóan elfogadja októberi plenáris ülésén az Európai Parlament. A miniszterek tanácsa, vagyis a nemzetek többsége ugyanakkor várhatóan megvétózza a zöldmegállapodáshoz (Green Deal) kapcsolódó brüsszeli terveket.

A Farm to fork stratégiát tavaly májusban mutatta be az EB azzal a céllal, hogy az unió élelmiszer-termelése fenntarthatóbbá, környezetbarátabbá és kevésbé pazarlóvá váljon az évtized végére. A szakma, például az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma és az EU belső kutatóközpontja ugyanakkor megkérdőjelezi a stratégiában megfogalmazott klímacélok teljesülését, emellett a tervezett – a gazdáknak kötelező érvényű – intézkedések káros következményeire mutatnak rá a jelentések. 

A következmények között az elszálló európai élelmiszerárakat és az uniós gazdák jelentős versenyhátrányát említik, miközben a károsanyag-kibocsátás mértéke nem csökkenne, csupán exportálná azt az unió a határain kívülre.

A Farm to fork stratégia legvitatottabb pontja, hogy a növénytermesztésben alkalmazott növényvédő szerek használatát kötelező lenne a jelenlegi mennyiség felére csökkenteni 2030-ig. Jelentősen mérsékelni kellene a műtrágya-használatot, az állattartóknak pedig az antibiotikumok felhasználását. A vitatott pontok közé tartozik az az előírás, hogy az ökológiai művelésbe vont területeknek el kellene érnie az évtized végére az összes művelésbe vont terület húsz százalékát. 

Jelenleg az arány a tíz százalékot sem éri el. A biológiai sokféleség megőrzése érdekében pedig területeket kellene kivonni a mezőgazdasági művelés alól.

A szakértők szerint a növényvédők felhasználásának korlátozása – alternatíva híján – jelentős terméshozam-csökkenést eredményezne. 

Az ökológiai gazdálkodás előnyeit, vagyis a talajkímélő művelést és a vegyszermentes termelést és szükségességét senki sem vonja kétségbe. A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az ökológiai gazdálkodással a hagyományos növénytermesztéshez képest jóval kisebb terméshozam érhető el, ráadásul jóval magasabb költségek mellett. 

Brüsszel terve tehát az unióban gyártott élelmiszerek drasztikus áremelkedéséhez, valamint a harmadik országokból érkező élelmiszerek térnyeréséhez vezetne. A szigorú intézkedésekkel csökkentendő károsanyag-kibocsátás ráadásul nem teljesülne, mivel az emisszió a világ más részein többletként megjelenne.

A Farm to fork stratégia további pontja a kevesebb húsfogyasztás és az alternatív fehérjeforrások népszerűsítése. Brüsszel célja, hogy az alternatív húspótlók és a laboratóriumi húsok kutatásaira jelentős, több milliárd eurós forrást nyújtson. Ezzel az állattartókat óriási kár érné, mert a szigorú korlátozások mellett felerősödhetnek a húsfogyasztás-ellenes és a hagyományos állattartást káros tevékenységként feltüntető kampányok is, amelyek már jelenleg is mérhető károkat okoznak az ágazatban.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agroinform.hu kutatására hívta fel a figyelmet. A felmérés szerint – ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt – a magyar gazdák 62 százaléka megvalósíthatatlannak tartja Brüsszel növényvédőszer-használattal kapcsolatos tervezett korlátozásait.

Borítókép: Mirkó István