időjárás 1°C Vilma 2021. December 5.
logo

Brüsszel leszoktatná a húsról Európát

Nagy Kristóf
2021.09.01. 07:39 2021.09.01. 07:51
Brüsszel leszoktatná a húsról Európát

Brüsszel már ősszel nekifoghat az állatjóléti szabályok felülvizsgálatának. Ennek része a ketreces állattartás megszüntetése, de az Európai Bizottság a technológiaváltáson kívül várhatóan nem juttat többlettámogatást az ágazatnak. Ezzel szemben tízmillió eurós keretből segítené a laboratóriumi húsok és más alternatív fehérjék kutatását.

Újabb kihívásokkal kell a következő időszakban megküzdeniük az európai állattartóknak, noha a koronavírus-világjárvány és a különböző állatbetegségek kedvezőtlen hatásait még most sem heverte ki az ágazat. A gazdáknak hamarosan szembe kell nézniük az Európai Bizottság állatjóléti szabályok felülvizsgálatával kapcsolatos törekvéseivel is.

Brüsszel már korábban jelezte: nélkülözhetetlen az Európai Unió állatjóléti szabályainak felülvizsgálata, szigorítása. Ezeknek a változtatásoknak pedig alkalmazkodniuk kell a Frans Timmermans bizottsági alelnök közvetlen hatáskörébe tartozó Green Deal céljai­hoz, valamint a zöldmegállapodáshoz kapcsolódó Farm to fork stratégiához. 

A jogalkotás és a különböző, állattartás jövőjét meghatározó tervek közül egyelőre kevés ismert, és a hatásvizsgálatokat is későbbre ígérte a bizottság. A jogalkotási folyamat várhatóan már az ősszel elkezdődik, elfogadásának határidejét pedig 2023-ra tervezi a brüsszeli testület.

Az állattartókra váró szigor egyik legnagyobb vitát kiváltó pontja a ketreces haszonállattartás teljes tilalma az Euró­pai Unióban. A környezetvédők és a baloldali politikai pártcsaládok gyakran tapasztalt, erős kampánytevékenységének is köszönhetően az Európai Bizottság befogadta a Vessünk véget a ketreckorszaknak! (End the cage age) elnevezésű polgári kezdeményezést. A bizottság mellett az Európai Parlament is elsöprő többséggel támogatta a ketreces állattartás megszüntetését, várhatóan 2027-től. Az átállásra a vidékfejlesztési forrásokból különítenének el pénzügyi keretet a gazdálkodóknak.

A ketrectilalom hatásairól folytatott uniós vizsgálat még nem zárult le, ugyanakkor a tilalom immár biztosra vehető. Ennek elsősorban politikai okai vannak. Egyrészt az, hogy az európai polgári kezdeményezés intézménye korábban nem volt túl hatékony eszköze az európaiak uniós döntéshozatalba való bevonására. Így a ketrecmozgalommal jól demonstrálható a részvételiség működése. Másrészt az emberek többsége minden olyan megoldást támogat, ami növeli az állatok jólétét, a tartás körülményeit és a vágást megelőző szenvedésük csökkentését. 

Sokan nem veszik figyelembe, hogy már most is a világ legszigorúbb állatjóléti előírásai vonatkoznak az európai gazdákra, ami magas önköltségi árat eredményez és nehezíti a helyzetüket a globális versenyben. A további szigor pedig további költségnövekedéssel jár, amit a fogyasztók fizetnek meg.

Az uniós állatjóléti szabályok felülvizsgálata egyébként részben indokolt, mivel a korábbi szabályozás elavult. A bizottság elsősorban az állatok szállításához, vágásához kapcsolódó előírásokat vizsgálná felül, valamint a tartási körülmények egységes, átlátható feltüntetésével a fogyasztók tájékoztatását segítené. Az irányelvek frissítésénél figyelembe vennék a legújabb kutatásokat, valamint a digitális technológiák alkalmazását is gyakorlattá tennék. 

Brüsszel emellett beépítené az új állatjóléti szabályozásba a tavaly májusban bemutatott, a tagállamok komoly ellenállását és aggodalmát kiváltó Farm to fork stratégiát is. A belső uniós hatásvizsgálat szerint is 

nagy csapást jelentene a kontinens mezőgazdaságára a stratégia elfogadása, a javaslat szerint ugyanis 2030-ra a felére kellene csökkenteni az antibiotikumok és más gyógyszerek eladását. 

A gyógyszerezés csökkentésének fontosságával minden szereplő egyetért, ugyanakkor kérdéses, hogy a tartási körülmények további javítása a költségnövekedés ellenére segíti-e az állatbetegségek megfékezését. Ez különösen fontos kérdés annak fényében, hogy a madárinfluenza terjedését például a zárt baromfitartással lehet megakadályozni.

A zöld NGO-k lobbiereje is komoly kockázatot jelent, mivel egyfelől a társadalomnak sokszor valótlan képet mutatnak az állattartás körülményeiről. Másfelől politikai okokból a brüsszeli képviselők is előszeretettel állnak be a sokszor torzító kampányok mögé. 

Az állattartókra így várhatóan egyre erőteljesebb társadalmi nyomás nehezedik, ráadásul komoly versenyt vetít előre az alternatív fehérjék, például a növényi húspótlók vagy a laboratóriumban tenyésztett húsfélék erőteljes támogatása. Brüsszel a Farm to fork stratégiában javasoltak szerint ezekre az alternatívákra tízmilliárd eurós kutatási forrást nyújtana.

Mindezek nyomán a következő időszakban – jó eséllyel – további nyomás nehezedhet az állattartókra, miközben a támogatások egy része nem a haszonállattartás környezetterhelésének csökkentésére menne, hanem a hagyományos húsfélék kiváltására. A végső döntés ugyanakkor a tagállamoké lesz, amelyek keresztülhúzhatják Brüsszel politikailag vezérelt elképzeléseit.

Borítókép: Éberling András