Hogyan nyúl bele az iráni háború az energiamixbe – avagy vissza a szénhez

Mindenképp megváltoztatja az egyes országok energiaellátását az iráni háború. Az egyes országok energiamixe rövid és hosszú távon is változhat, a leggyakoribb menekülőút pedig nem éppen klímasemleges megoldás. A nagy visszatérő a szénhez a magát „zöldnek” valló Németország lehet.

A tiszaújvárosi erőmű korszerűsítése sem véletlen, a korszerű gázüzemi blokkok szintén az ország energiabiztonságát szolgálják rugalmasan változtatható kapacitással Fotó: Kállai Márton Forrás: Kállai Márton

Április 15-én várhatóan éves összehasonlításban történelmi mélypontra fog süllyedni az európai gáztározók töltöttsége – figyelmeztetett Somosi Zoltán, ez pedig azért fontos információ, mert a földgáz ára jobban nő, mint az olajé, és ez kevésbé kerül a híradásokba.

Az EU és tagállamai egyelőre a járulékok és adók csökkentésével próbálják ellensúlyozni a növekvő árakat. Azonban, amennyiben a konfliktus elhúzódik, és az LNG elérhetősége limitált, illetve ha az ára magas marad, a nyár elejére egyre szélesebb körben térhetnek vissza Európában is a szénhez. Az üzemanyaghiányt pedig részben bioüzemanyaggal próbálják orvosolni az országok, míg Kína a szén üzemanyaggá alakításával erősíti készleteit.

Hosszú távon a szén mint energiahordozó Európából ki fog szorulni, de Ázsiában továbbra is domináns szerepet játszik majd. Az iráni háború az atomenergia visszatérését és újraindítását is felgyorsítja, itt a két főszereplő Dél-Korea és Japán, míg Kína tovább építi nukleáris energiatermelő kapacitásait. A megújuló energiának pedig további térnyerése várható az energiafüggetlenség eszközeként mind Európában, mind Ázsiában – tette hozzá Somosi Zoltán.