Hogyan nyúl bele az iráni háború az energiamixbe – avagy vissza a szénhez

Mindenképp megváltoztatja az egyes országok energiaellátását az iráni háború. Az egyes országok energiamixe rövid és hosszú távon is változhat, a leggyakoribb menekülőút pedig nem éppen klímasemleges megoldás. A nagy visszatérő a szénhez a magát „zöldnek” valló Németország lehet.

A tiszaújvárosi erőmű korszerűsítése sem véletlen, a korszerű gázüzemi blokkok szintén az ország energiabiztonságát szolgálják rugalmasan változtatható kapacitással Fotó: Kállai Márton Forrás: Kállai Márton

Az egyes országok energiamixét rövid és hosszú távon is átírja az iráni háború okozta drágulás. Ez részben országspecifikus is – mondta el lapunk megkeresésére Somosi Zoltán, az MCC Klímapolitikai Intézet kutatója. Ismertette, Nagy-Britanniában a szélenergia és a biomassza szerepe nőtt, Dél-Koreában a nukleáris kapacitásokat tudták megnövelni. A leggyakoribb menekülőút azonban, ahogy az orosz–ukrán háború energiasokkja során is, úgy most is a szén.

Több ország energiamixében is nagyobb szerepet kaphat a szén, ezzel szemben idehaza a Mátrai Erőművet korszerűsítik
Fotó: Czímer Tamás

Emlékeztetett, az ázsiai országok energiamixét 2022-ben átírta a cseppfolyós földgáz drágulása, az európai piaccal való verseny következtében túl drága lett az LNG, ezért a szénhez fordultak elsősorban, illetve a megújulókba fektettek. A mostani drágulás során is azt látjuk, hogy a szegényebb ázsiai államok, 

• Banglades, 
• Thaiföld,
• Fülöp-szigetek, 
• Indonézia mind a szénerőművek felpörgetése mellett döntöttek. Mostanra ez a trend elérte a gazdagabbakat is.

 Japán, India és Kína is a szénalapú energiatermelést helyezte előtérbe a válság enyhítésére.

Dél-Korea és Japán fel is függesztette a szén kivezetésére tett szabályozását és intézkedéseit egy évre. Európán belül Lengyelország a mai napig intenzíven használja a szenet, így őket kevésbé érinti a válság. 

A németek is visszatérnek? 

A nagy visszatérő a szénhez, azonban, ahogy 2022-ben, úgy 2026-ban is a magát „zöldnek” valló Németország lehet – emelte ki Somosi Zoltán. A német kormány a szénerőművek intenzívebb használatát tervezi, hogy enyhítsék az energiaárak növekedését és lassítsák a földgázkészletek apadását. A német kancellár, Friedrich Merz pedig már a szénerőművek fokozatos leállításának elhalasztását is felvetette, ami 2038-ban lenne esedékes. Írtunk róla, ez a felvetés nem új keletű, hiszen az egykori áramexportőr ország ma, ha csak néhány százalékban is, de behozatalra szorul.

A szén ára mind az európai, mind az ázsiai piacon húsz százalékkal nőtt az elmúlt hónapban a megnövekedett kereslet következtében. A Kpler elemzői szerint az európai fűtőszénimport 36 százalékkal nőhet idén, azaz 30 millió tonnával, amennyiben a földgáztározók töltöttsége alacsony szinten marad. A szén felhasználásához ideiglenesen visszatérő államok Németországon túl Csehország, Bulgária, Románia, Görögország és Hollandia lehetnek. Ehhez a kritikusan alacsony szinthez a háború elhúzódásával egyre közelebb kerülünk a jelenlegi tendenciák alapján.

Április 15-én várhatóan éves összehasonlításban történelmi mélypontra fog süllyedni az európai gáztározók töltöttsége – figyelmeztetett Somosi Zoltán, ez pedig azért fontos információ, mert a földgáz ára jobban nő, mint az olajé, és ez kevésbé kerül a híradásokba.

Az EU és tagállamai egyelőre a járulékok és adók csökkentésével próbálják ellensúlyozni a növekvő árakat. Azonban, amennyiben a konfliktus elhúzódik, és az LNG elérhetősége limitált, illetve ha az ára magas marad, a nyár elejére egyre szélesebb körben térhetnek vissza Európában is a szénhez. Az üzemanyaghiányt pedig részben bioüzemanyaggal próbálják orvosolni az országok, míg Kína a szén üzemanyaggá alakításával erősíti készleteit.

Hosszú távon a szén mint energiahordozó Európából ki fog szorulni, de Ázsiában továbbra is domináns szerepet játszik majd. Az iráni háború az atomenergia visszatérését és újraindítását is felgyorsítja, itt a két főszereplő Dél-Korea és Japán, míg Kína tovább építi nukleáris energiatermelő kapacitásait. A megújuló energiának pedig további térnyerése várható az energiafüggetlenség eszközeként mind Európában, mind Ázsiában – tette hozzá Somosi Zoltán.