időjárás 25°C Ivó, Milán 2022. május 19.
logo

A klímaharcban is bevetnék a laboratóriumi húst

Nagy Kristóf
2021.08.15. 07:05
A klímaharcban is bevetnék a laboratóriumi húst

A befektetők és a globális nagyvállalatok mellett a legfejlettebb országok kormányai is jelentős összeggel szállnának be az alternatív fehérjepiaci innovációba. A támogatók szerint a laboratóriumban sejtszaporítással termesztett húsok, vagy a növényi alapú húspótlók klímabarátabbak a hagyományos állattartásnál. Tömeggyártásra ugyanakkor még nem alkalmasak ezek az innovációk, így a rohamosan növekvő befektetői kör az olcsóbb és gyorsabb gyártás eléréséhez egyre nagyobb összegeket mozgósít. A fogyasztók sok újításról egyelőre hallani sem akarnak.

Várhatóan felgyorsulhat idén az alternatív fehérjeforrások és a húspótló készítmények globális kutatása, valamint azoknak az akadályoknak az elhárítása, amelyek egyelőre gátolják, hogy az innovatív élelmiszerek széles körben a fogyasztók asztalára kerülhessenek. A legígéretesebb agrárinnovációs fejlesztések közé sorolható a növényi alapú húspótlás, a laboratóriumi hústermesztés és a fermentálás.

A magánszektor alternatív fehérjékkel kapcsolatos kutatásokba fektetett tőkéje már 2020-ban másfélszeresére nőtt 2019-hez képest.

A folyamatok pedig azt mutatják, idén tovább gyorsulhat a sejtmezőgazdaság piacképes innovációihoz kapcsolódó kutatás. Ennek oka, hogy már nemcsak a befektetők, de a világ legbefolyásosabb kormányai is élénken érdeklődnek az állati termékek kiváltását célzó, fehérjepótló fejlesztések iránt. 

Az Egyesült Királyság illetékes hatósága nemrégiben jelentette be, hogy az alternatív fehérjék fontos részét képezik a több évtized után megújítandó nemzeti élelmiszer-stratégiának.

Ezért a brit kormány 75 millió fonttal, vagyis több mint harmincmil­liárd forintnak megfelelő összeggel támogatja az alternatív fehérjeforrásokkal kapcsolatos kutatásokat végző vállalkozásokat. Emellett további ötvenmillió fontot különít el az agrárinnovációs kutatások infrastrukturális támogatására is. Fontos lépés, hogy az Egyesült Államok mezőgazdasági ­minisztériuma megalkotta azokat a szabályokat, iránymutatásokat, amelyek a későbbiekben lehetővé teszik a laboratóriumi hús, azaz a tenyésztett hús engedélyezését. 

Várhatóan az Euró­pai Unió is felülvizsgálja az új élelmiszerek engedélyezésével kapcsolatos szabályozást, reagálva a rohamosan bővülő alternatív fehérjepiac újításaira. Ez már Magyarországot is érinti, mivel az unióban új élelmiszerként regisztrált termékek az összes tagállamban zöld jelzést kapnak, noha komoly fogyasztói elutasítottságba ütközhetnek.

A Nestlé, a világ vezető élelmiszeripari cége a közelmúltban ­egyértelműen kiállt az állati fehérjéket helyettesítő megoldások mellett. Álláspontja megegyezik a brit, az amerikai és az izrae­li kormányokéval. 

Eszerint a klímaváltozás elleni harc fontos eszköze lehet a termesztett hús, mivel a hagyományos állattartással szemben a ká­rosanyag-kibocsátása és erőforrásigénye elenyésző. Az alternatív fehérjék elfogadottságát segítő kampányok pedig már most is meghatározók, főleg a fia­talabb generációk érdeklődését felkeltve. Az élelmiszeripari innovációk kárvallottjai egyértelműen az állattartók lehetnek, míg a hagyományosan előállított húsféléket választó fogyasztók a következő évtizedekben szűkülő kereslet miatt áremelésekkel szembesülhetnek.

A legígéretesebb alternatív fehérjék közé sorolhatók a növényi alapú húsutánzatok. Ezekre jellemző, hogy ízükben és állagukban egyre jobban hasonlítanak a hagyományos húsokhoz, de növényi alapanyagokból készülnek. Szintén ígéretes a termesztett, vagyis a laboratóriumban előállított hús. Az eljárás lényege, hogy az élő állat ­sejtjeit laboratóriumi körülmények között, speciális táptalajon szaporítják. Az így megnövesztett hús tulajdonságaiban nem tér el a hagyományostól. Az eljárás egyelőre lassú és drága, így nem alkalmas a tömegtermelésre.

 

A laboratórium lehet a jövő vágóhídja 

 

A laboratóriumi körülmények között, az élőállat leölése nélkül előállított hús, vagyis az egyre elterjedtebb elnevezésű termesztett hús (cultivated meat) válthatja ki a legtöbb ellenérzést a fogyasztókból, de komoly kihívást jelenthet a hatóságoknak is. Az eljárás során biopsziával izomsejteket vesznek az élő állatból. A szaporodásra alkalmas állati sejteket ezt követően úgynevezett bioreaktor segítségével tovább szaporítják. A termék előállításához szükséges vegyületeket tartalmazó laboratóriumi táptalajon az állatból vett sejtek maguktól is képesek szaporodni, vagyis a gazdatesten kívül tovább növekednek. A folyamat addig tart, amíg a sejtosztódással nem jön létre a kívánt méretű és minőségű hús. A technológia már nem számít újdonságnak, a termesztett húsból készült első élelmiszer Szingapúrban már tavaly december óta forgalmazható. Egyelőre van idő megbarátkozni a hústermesztéssel, mivel tömeggyártásra még nem alkalmas. Ennek oka a költséges, lassú és speciális előállítás. A befektetők ugyanakkor már döntöttek: előbb-utóbb kapható lesz a laborhús.