időjárás 2°C Taksony 2022. november 29.
logo

Beállnak a világcégek a laboratóriumban termesztett hús mögé

Nagy Kristóf
2021.07.17. 07:05
Beállnak a világcégek a laboratóriumban termesztett hús mögé

Óriási összegekkel támogatták tavaly a világ legbefolyásosabb befektetői a laboratóriumban előállított, sejtalapú húselőállítást. A hústermesztés és az új ágazatot megalapozó sejtmezőgazdaság egyelőre nem alkalmas az ipari előállításra, de 2021 áttörést hozhat. A termesztett hús a következő években már jelentős piacot szerezhet, és a világ legnagyobb élelmiszer-óriásai is gyors térhódításra számítanak.

A fogyasztók többségének egyelőre ismeretlen, vagy etikai okokból leginkább elutasított agrárinnovációnak számít a termesztett hús. A fogalommal ugyanakkor érdemes megbarátkozni. A befektetői aktivitás és a globális nagyvállalatok érdeklődése ugyanis azt jelzi,

néhány év múlva már jelentős szeletet hasíthat ki a sejtalapú húselőállítás a hagyományos húspiacból, az etikai aggályokat pedig sokaknál a fenntarthatósági előnyök írhatják felül.

Az eljárás lényege, hogy az élő állatból vett sejteket laboratóriumi környezetben, a célnak megfelelő táptalajon, úgynevezett bioreaktor segítségével szaporítják. Az eljárással létrehozott hús tulajdonságai így megegyeznek a hagyományos módon előállított húséval, de nem kell hozzá levágni az állatot.

A termesztett hús iránti érdeklődés azért is óriási, mert az eljárással jelentősen csökkenthető a mezőgazdaság, elsősorban az állattartás károsanyag-kibocsátása és a talajterhelés, de leginkább óriási üzlet. A hagyományos hússal azonos ízű és állagú hús termesztése ráadásul megkíméli az állatok életét, ezért népszerűsége a fiatalabb generációk körében már most kimutatható.

Termesztett hús: a mikroszkóptól az asztalig

A termesztett hús globális elterjedésére még várni kell, ugyanakkor az már biztos, hogy óriási piaca lesz az innovációnak. A tavalyi év mérföldkőnek számít: az első laboratóriumi hús Szingapúrban megszerezte a forgalmazáshoz szükséges engedélyt, így már a lakosság is hozzájuthat a termesztett csirkefalatokhoz.

Várhatóan idén tovább nő az új iparágban a tőkebefektetés, ráadásul óriási lökést adhat a termesztett hús globális piacfoglalásához a kormányok egyre nagyobb érdeklődése.

Az Egyesült Államok szövetségi kormánya vagy Izrael várhatóan jelentős összegű állami támogatással száll be a laboratóriumi húságazatba a nyílt hozzáférésű fejlesztések előmozdítása érdekében.

Arra még sokat kell várni, hogy a termesztett hús is megjelenjen a boltokban a hagyományos húsfélék mellett, ugyanakkor a prémium termékek között várhatóan már egyre nagyobb mennyiségben fordulhat elő.

A hústermesztés kerékkötője jelenleg a drága és időigényes előállítás.

A befektetett összeg, a várható profit, a piaci részesedésért folytatott verseny, valamint az innovációs lehetőségek miatt ugyanakkor biztosra vehető, hogy az egyelőre alig nyolcvanszereplős globális piacon mindenki a lehető leggyorsabban, és minél olcsóbban engedélyeztetni szeretné a termesztetthús-készítményeit.

Nem tétlenkednek a tőkések

Tavaly mintegy 366 millió dollárt, vagyis csaknem 111 milliárd forintot fektetett a magánszféra a termesztett hússal kapcsolatos tudományos munkába – derül ki a Good Food Institute alternatív húspiaci szereplőket tömörítő nemzetközi ernyőszervezetének adataiból.

A termesztett hús valóban termesztett, mert az élőállatból vett sejt laboratóriumban, speciális táptalajon osztódik, biológiai tulajdonságai így azonosak az élő állatéval
Fotó: Europress/AFP/Gorodenkoff Productions

Ez több mint négyszerese a 2019-ben befektetett összegnek.

Ma már nem a laboratóriumi húselőállítás jelenti a tudományos áttörést, hanem a tenyészidő csökkentése és az előállítási költségek jelentős visszaszorítása.

A vállalkozások jelentős része startup, vagyis a magánszektor befektetői nélkül nem tudnák folytatni a munkát.

A befektetők várakozásai szerint a termesztett hús globális húspiaci részesedése már 2040-re elérheti a 35 százalékot.

A mellette szóló érvek között az állatjóléti szempontokat és a nullához közeli kibocsátást említik, valamint a sejtmezőgazdaság gyors fejlődésének köszönhetően az élő állathoz képest sokkal egészségesebb húst ígérnek.

Az ellenérvek között az etikai szempontok a leghangsúlyosabbak, vagyis az, hogy az emberek többsége egyelőre irtózik az állatmentes hústermesztés gondolatától.

Piaci szempontból aggályos, hogy az innovatív húsipart az állattartók létszámához képest elenyésző szereplő tarthatja kézben, működésük pedig a világ leggazdagabbjaitól válhat függővé.

A hagyományos állattartás ellen folytatott kampány pedig sok gazdálkodót tehet tönkre vagy ösztönözhet a tevékenysége feladására.

Jön a laborkenguru és a termesztett libamáj

A sejtmezőgazdaság fejlődésének köszönhetően már

szinte minden állat húsa elkészíthető a biológiai táptalaj megfelelő összeállításával, ráadásul kiküszöbölhetők a nemkívánatos részek és a rákkeltő anyagok is.

A Gourmey francia startup a napokban jelentette be, hogy 2022 végéig piacra szeretné dobni a termesztett libamájat.

A magyar piac szempontjából is fontos bejelentés azért is érdekes, mert a libamáj kilogrammonkénti fogyasztói ára több tízezer forintnak megfelelő összeg, a prémium termék laboratóriumi előállítása így már most kifizetődő lehet. Ezzel szemben a laboratóriumi csirkehús előállítási költsége a fogyasztói ár akár tízszeresére is rúghat. A termesztett libamáj tehát már most megtérülhet, ráadásul a vegyes megítélésű libatömés is elkerülhető.

A hagyományos állattartás már régóta az NGO-k célkeresztjében van, ami jó lehetőség a laboratóriumi hús piacnyeréséhez
Fotó: Havran Zoltán

Komoly mérföldkőnek számít, hogy a Nestlé, vagyis a világ legnagyobb élelmiszeripari vállalata pár nappal ezelőtti bejelentése: a jövőben együttműködik a vezető kutatókkal annak érdekében, hogy mielőbb lehetővé váljon az alternatív hús nagyüzemi előállítása.

Ez tehát azt jelzi, hogy a globális élelmiszeripari vállalatok is versenybe szálltak az elsőbbségért termesztett húspiac meghódításában.

Az idén várhatóan tovább nő a tőkebefektetés, emellett a bontakozó iparág szereplőinek összefogása és a lehetséges állami szerepvállalások, közös kutatóbázisok tovább gyorsítják a termesztett hús piachódítását.

Európában Hollandiában, Németországban és Svájcban működnek laboratóriumi hústermesztő vállalkozások.

Élő állat levágása nélkül már termeszthető marhahús, csirkehús, sertés, kenguru, liba, kacsa, bárány, ló és különböző halfajok.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.