A fogyasztók többségének egyelőre ismeretlen, vagy etikai okokból leginkább elutasított agrárinnovációnak számít a termesztett hús. A fogalommal ugyanakkor érdemes megbarátkozni. A befektetői aktivitás és a globális nagyvállalatok érdeklődése ugyanis azt jelzi,
néhány év múlva már jelentős szeletet hasíthat ki a sejtalapú húselőállítás a hagyományos húspiacból, az etikai aggályokat pedig sokaknál a fenntarthatósági előnyök írhatják felül.
Az eljárás lényege, hogy az élő állatból vett sejteket laboratóriumi környezetben, a célnak megfelelő táptalajon, úgynevezett bioreaktor segítségével szaporítják. Az eljárással létrehozott hús tulajdonságai így megegyeznek a hagyományos módon előállított húséval, de nem kell hozzá levágni az állatot.
A termesztett hús iránti érdeklődés azért is óriási, mert az eljárással jelentősen csökkenthető a mezőgazdaság, elsősorban az állattartás károsanyag-kibocsátása és a talajterhelés, de leginkább óriási üzlet. A hagyományos hússal azonos ízű és állagú hús termesztése ráadásul megkíméli az állatok életét, ezért népszerűsége a fiatalabb generációk körében már most kimutatható.
Termesztett hús: a mikroszkóptól az asztalig
A termesztett hús globális elterjedésére még várni kell, ugyanakkor az már biztos, hogy óriási piaca lesz az innovációnak. A tavalyi év mérföldkőnek számít: az első laboratóriumi hús Szingapúrban megszerezte a forgalmazáshoz szükséges engedélyt, így már a lakosság is hozzájuthat a termesztett csirkefalatokhoz.
Várhatóan idén tovább nő az új iparágban a tőkebefektetés, ráadásul óriási lökést adhat a termesztett hús globális piacfoglalásához a kormányok egyre nagyobb érdeklődése.
Az Egyesült Államok szövetségi kormánya vagy Izrael várhatóan jelentős összegű állami támogatással száll be a laboratóriumi húságazatba a nyílt hozzáférésű fejlesztések előmozdítása érdekében.
Arra még sokat kell várni, hogy a termesztett hús is megjelenjen a boltokban a hagyományos húsfélék mellett, ugyanakkor a prémium termékek között várhatóan már egyre nagyobb mennyiségben fordulhat elő.
A hústermesztés kerékkötője jelenleg a drága és időigényes előállítás.
A befektetett összeg, a várható profit, a piaci részesedésért folytatott verseny, valamint az innovációs lehetőségek miatt ugyanakkor biztosra vehető, hogy az egyelőre alig nyolcvanszereplős globális piacon mindenki a lehető leggyorsabban, és minél olcsóbban engedélyeztetni szeretné a termesztetthús-készítményeit.