Magyarországon egyelőre nem tapasztalható az élelmiszerek árának drasztikus emelkedése, noha a fogyasztók számos termékért többet kénytelenek fizetni, mint tavaly. Az élelmiszerek globális áremelkedése lassult az elmúlt pár hónapban, ugyanakkor a koronavírus-járvány hatásai még érződnek.
Minden mezőgazdasági ágazatban áremelkedést okoz a munkaerőköltség-emelkedés, a dráguló energia, illetve a növekvő alapanyagköltségek. Továbbra is az állattartóknál tapasztalható a legnagyobb bizonytalanság.
Ezt várhatóan fokozza, hogy az Európai Bizottság hamarosan megkezdi az európai állatjóléti szabályok felülvizsgálatát, amely várhatóan további költségnövekedést hoz.
Egyelőre nem eredményezett érdemi felfutást a legfontosabb állati termékpályákon a turizmus és a vendéglátás újraindulása. Az állattartók kiadásai egy év alatt jelentősen nőttek, ellenben a bevételi oldal, vagyis a nyitás utáni keresletemelkedés elmarad a korábbi várakozásoktól.
Az összes állati termék előállítási költségére hatással vannak a globális gazdasági folyamatok, most elsősorban a gabona továbbra is rekordmagas világpiaci árára.
Tavaly óta a takarmány alapjául szolgáló gabonafélék ára átlagosan 30-40 százalékkal emelkedett. Ezt a költségnövekedést a fogyasztói árak mérsékelt emelésével sem sikerült ledolgozni, mivel a még mindig felhalmozott készletek miatt nem sikerült a kereskedőkkel megállapodni a szükséges árváltozásokról.
A következő időszakban sem várható, hogy a gabona ára érdemben visszaessen, mivel a globális kereslet továbbra is élénk, és a világ nagy termőkörzeteinek idei termése várhatóan átlag alatt alakul. A folyamatok idővel a fogyasztókat is elérik, az élelmiszerárak további, de kiegyensúlyozott emelkedése várható.
A legnagyobb bizonytalanság továbbra is a sertéságazatban jellemző. A sertéstartóknak már a koronavírus-járvány miatt elszenvedett kereslet-visszaesést megelőzően óriási csapást jelentett az afrikai sertéspestis három évvel ezelőtti megjelenése és elterjedése. Emiatt jelentősen csökkentek a hazai exportlehetőségek is. A sertéspestis továbbra is komoly veszélyforrás, bizonytalanságot növelő tényező.
Németországban ismét találtak fertőzött állományt, emiatt minden európai sertéstartó a német hatóságokra figyel: ha nem sikerül megállítani az Európai Unió legnagyobb termelőjénél a fertőzést, akkor az egész kontinensen bezuhanhatnak a sertésfelvásárlási árak a beragadó húskészletek miatt.
Tovább nehezíti a gazdálkodók helyzetét, hogy az elmúlt időszakban az önköltség megugrása és a bizonytalanság mellett a felvásárlási árak is csökkentek. Az állami támogatások és az uniós fejlesztési források az ágazat szempontjából továbbra is nélkülözhetetlenek. A közelmúltban az Agrármarketing Centrum fogyasztásösztönző kampányt hirdetett, segítve a kereslet növekedését.
A baromfitartóknak némileg kedvezett, hogy Európa több országában megjelent az év első felében a madárinfluenza, ám a környező országoktól eltérően hazánkban nem terjedt el a kórság.
A leölt állományok miatt a hazai baromfitartók exportlehetőségei bővültek, a felvásárlási árak nőttek, ezzel némileg ledolgozva a koronavírus-válság miatt elrendelt korlátozások súlyos következményeit. A gabonaárak itt is mérvadók: a baromfi- és tojáságazatban a takarmányárak adják az önköltség kétharmadát. A pulykatartóknak a legrosszabb az áremelkedés, mivel a takarmányozáshoz jóval több alapanyag kell, mint más baromfiféléknél. A víziszárnyas-ágazat stabil.
A tejágazatban komolyabb válság jelei nem mutatkoznak. A nyers tej felvásárlási ára a megcélzott kilogrammonkénti 110 forint körül alakul, a kereslet ráadásul több mint harminc százalékkal nőtt egy év alatt.
Borítókép: Havran Zoltán
