időjárás 1°C Vilma 2021. December 5.
logo

Luxussá válhat a helyi élelmiszer az unióban

Nagy Kristóf
2021.09.05. 07:00 2021.09.05. 08:37
Luxussá válhat a helyi élelmiszer az unióban

Az élelmiszerek árának drasztikus emelkedését és a kínálat csökkenését okoznák Brüsszel agráriummal kapcsolatos tervei, ráadásul a környezeti hatás alig vagy egyáltalán nem lenne érezhető. A jelentősen visszaeső hozamokat gyorsan pótolná a kedvezményesen az unióba érkező, olcsón termelt import, amire az EU nem tervezi kiterjeszteni a helyi gazdákra erőltetett követelményeket.

Az európai gazdák szempontjából létkérdésekben születhet döntés a szlovén uniós elnökség alatt, ami befolyásolja, megfizethető marad-e az élelmiszer – hívta fel a figyelmet a legnagyobb európai termelői érdekképviselet, a Copa-Cogeca. Ezek közé tartozik a júliusban bemutatott, európai uniós klímavédelmi stratégia, a Fit for 55, valamint a tavaly ismertetett Biodiverzitás és a Farm to fork stratégiák. 

Az új közös agrárpolitika főbb irányairól ugyan már a portugál elnökség végén döntés született, ám a jogalkotási folyamat még csak most következik. A Copa-Cogeca abban bízik, a szlovén elnökség nyomást gyakorol az Európai Bizottságra, és a gazdák érdekében ráveszi az uniós szerveket a stratégiák felülvizsgálatára.

Brüsszel tervezetei heves tiltakozást váltanak ki az uniós gazdákból. Nyugat-Európa több országában rendszeresen az utcára vonulnak a termelők, és látványos demonstrációkon igyekeznek bemutatni, milyen károkat okozhatnak az élelmiszer-ellátásban a túlzó uniós zöldcélok.

A stratégiákról készült tudományos hatásvizsgálatok ráadásul sorra arra következtetésre jutnak, hogy a klímacélokhoz alig vagy egyáltalán nem járulnak hozzá a tervek. Ennek oka, hogy a mezőgazdaság a károsanyag-kibocsátáshoz jóval kisebb mértékben járul hozzá, mint az ipar vagy akár a közlekedés. 

A technológiai fejlődés nyomán ráadásul az agrárium kibocsátása évről évre csökken anélkül, hogy újabb korlátozásokkal sújtanák a gazdákat.

Brüsszel ennek ellenére indokolatlan nyomás alá helyezné az uniós mezőgazdaságot, kiemelten az állattartást. Európa gazdálkodói rendszeresen arra hívják fel a figyelmet figyelmet, hogy 

a jelentős költségnövekedéssel járó állatjóléti és növénytermesztést korlátozó tervezeteknek az uniós politikusokon kívül csak vesztesei lehetnek.

Ennek oka, hogy a szigor jóval magasabb termelési költségekkel járna, az élelmiszer-termelés ráadásul visszaesne. Az egyre szigorodó elvárások és a gazdák tevékenységét eltúlzóan rossz színben feltüntető civil szervezeti és politika nyomás pedig sokakat arra ösztönözhet, hogy feladják a tevékenységet.

A 2030-ig tervezett, mezőgazdaságot is érintő intézkedésekből látszólag egyedül az uniós intézmények és a döntéshozók profitálnának,

mivel a hangzatos zöldszemlélet számukra politikai hasznot hozhat. Ezért mindenki más nagy árat fizet, a gazdák mellett elsősorban az európai polgárok. Az ambiciózusnak mondott, ám a valóságban óriási hozamcsökkenést okozó szigor miatt borítékolható a drasztikus élelmiszerár-emelkedés.

Nincs értelme tárgyalni bizottság stratégiáiról, amíg az unió nem változtat a kereskedelempolitikáján 

vonta le a végső következtetést a Copa-Cogeca. Az EU harmadik országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodásainak ugyanis jellemzően fontos része az agrártermékek behozatalának jelentős vámkedvezménye. 

Az ideérkező élelmiszer előállítására ugyanakkor nem terjednek ki az európai termelőkre kötelező követelmények. Brüsszel ezeket nem is tervezi kiterjeszteni a külföldi előállítókra a Kereskedelmi Világszervezet (WHO) szabályaira hivatkozva. A piacvédelem nélkül hagyott uniós gazdák így végzetes versenyhátrányba kerülhetnek.

Ennek káros következményeit szintén a lakosságnak kell viselnie, mivel az újabb szigorítások miatt az unióban gyártott élelmiszer sokaknak megfizethetetlenné válik. Az alacsonyabb jövedelműek így rákényszerülhetnek az egészségre veszélyesebb, a klíma- és állatvédelmi szempontokat kevésbé szem előtt tartó, sokszor követhetetlen minőségű, unión kívüli gyártók élelmiszereire. Mivel ezekre nem terjed ki az uniós szigor, jelentős versenyelőnyre tesznek szert. A várhatóan csökkenő európai kínálat tehát tovább ösztönzi az importélelmiszerek térnyerését.

Borítókép: Mirkó István