időjárás 30°C Ibolya 2022. augusztus 7.
logo
Az elmúlt években sorra újabb és újabb otthonteremtési lehetőségek léptek életbe

Mérföldkőhöz érkeztek a családtámogatások

Pintér Balázs
2021.11.24. 06:44 2021.11.24. 07:35
Mérföldkőhöz érkeztek a családtámogatások

A járvány ellenére mind nagyobb szerepet játszanak az otthonteremtési támogatások a lakásügyletekben. A juttatások egyik fő eredménye, hogy sok család bátrabban belevágott a lakásvásárlásba vagy otthona felújításába, mint ha csak saját erőből és hitelből lett volna erre módja. Az adókedvezményekkel kiegészített csok, a babaváró támogatás és az év elejétől elérhető otthonfelújítási támogatás is mérföldkőhöz érkezett.

Már kétszázezer család otthonteremtését támogatták a csokkal, ami csaknem egymillió embert jelent. Az év végére el fogja érni a százezret azon családok száma, amelyek az otthonfelújítási támogatásban részesülnek, két év alatt pedig már kétszázezer fiatal pár életkezdését segítette a babaváró támogatás – többek között erről beszélt Novák Katalin a Fidesz-kongresszuson. A családügyi miniszter által felsoroltak mind az otthonteremtést segítő intézkedések, hiszen jellemzően a babaváró támogatást is hat-hét házaspár lakáscélra használja.

Valóban árfelhajtó volt a csok?

Bár sokan másként igyekeznek beállítani, a családok támogatása csak egy a sok, egymást erősítő, drágulást okozó tényező közül.

– Az otthonteremtési támogatások az elmúlt öt évben érezhető fejlődésen mentek keresztül. 2016 elején még a háromgyermekes családok újlakás-vásárlását vagy házépítését segítő tízmillió forintos támogatás volt a program zászlóshajója. Idén azonban a fokozatos bővítésekkel már több olyan elemből „szemezgethetnek” a csokot igénylők, amelyek önmagukban is milliókkal segítik az ingatlanszerzést. Gondoljunk csak az illetékmentességre, az új lakások amúgy is kedvezményes áfájának visszaigényelhetőségére vagy a csok mellé széles körben elérhető kedvezményes hitelekre – fejtette ki lapunk érdeklődésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szerinte az is előnyös, hogy az újabb elemek a vissza nem térítendő pénzbeli támogatások helyett már hosszú távon is fenntarthatóbb formákban jelentek meg: ilyenek az adókedvezmények (áfa és illeték) vagy a lakáscélú hitelek államilag garantált kamatkedvezményei. 

Az elmúlt évek áremelkedése természetesen minden otthonteremtési támogatás reálértékét csökkentette valamelyest. Ugyanakkor a program nehezen számszerűsíthető, mégis egyik legfontosabb eredménye az, hogy a csokot vagy újabban a lakásfelújítási támogatást igénylők nemcsak tervezgettek, hanem tényleg belevágtak a költözésbe vagy a felújításba. Így élhetőbb otthont tudtak kialakítani a családjuknak, ami együtt járt a lakáspiac élénkítésével és a lakásállomány minőségének javulásával is

– magyarázta Balogh László.

Az adatok szerint tavaly minden negyedik adásvételben játszott szerepet a csok: 134 ezer ügylet zajlott a lakáspiacon, miközben 33 ezer család igényelte a csokot.

Balogh László szerint ez azt is jelenti egyúttal, hogy a csok egyáltalán nem drágította annyival a lakásokat, mint amennyivel többen a segítségével meg tudták valósítani lakáscéljukat. – A 2020-as szerződéskötések számát és értékét figyelembe véve a pénzbeli csokos támogatások a tavalyi lakáspiaci forgalom értékének mintegy 4,5 százalékát tették ki, viszont a szerződések az összes adásvétel 25 százalékát adják – jegyezte meg. Hozzátette: ebből az látszik, hogy

az árak számos egyéb mozgatórugója – bérnövekedés, gazdasági növekedés, ingatlanbefektetői aktivitás, inflációs félelem stb. – mellett csak pár százaléknyit nyom a latban a csok.

A Magyar Nemzeti Bank Lakáspiaci jelentése szerint 2015 óta a családokat csaknem 1400 milliárd forintnyi lakáscélú forráshoz juttatták. Ennek 47 százalékát a csokos kölcsön, 45 százalékát a csok vissza nem térítendő milliói, nyolc százalékát pedig az adó-visszatérítések adták. Ezen túlmenően a babaváró támogatások jelentős része, becslések szerint mintegy 1100 milliárd forint is lakáscélt támogatott. Ahhoz, hogy Magyarországon a teljes termékenységi arányszám értéke az elmúlt évek 1,49-es értékéhez képest 2020-ra 1,56-ra javult, a jegybank szerint az otthonteremtési intézkedések érdemben hozzájárultak.

Példátlan bővülés

A jegybank adatai szerint a lakáshitelek kibocsátása történelmi csúcsot ért el 2021 második negyedévében, amikor 2020 azonos időszakához viszonyítva 81 százalékkal nagyobb, 364 milliárd forint értékben kötöttek a bankok lakossági szerződéseket. A példátlan bővülést a 2021-től elérhető új otthonteremtési támogatások és a koronavírus-járvány okozta alacsony bázis egyaránt magyarázza, de a bankokkal folytatott interjúkon elhangzott, hogy a lakásárak emelkedése, az inflációs félelmek és a kamatemelési ciklus nyomán előrehozott kereslet is hatással lehetett a megnövekvő hitelkihelyezésekre. A vizsgált időszakban megkötött lakáshitel-szerződések 28 százaléka, mintegy 104 milliárd forint kötődött a csokhoz, amelynek fele államilag kamattámogatott csokos hitel volt, míg a másik fele a csokhoz kapcsolódó piaci hitel. A legfeljebb hárommillió forintos kamattámogatott otthonfelújítási jelzáloghitelből júniusig összesen 24 milliárd forintot helyeztek ki a bankok. A jegybank szerint az otthonfelújítási támogatás kihasználtsága a kezdeti dinamikus emelkedés után a nyár közepétől stagnálni kezdett, szeptemberben azonban ismételten kiemelkedően sokan vették igénybe. Összességében a benyújtott kérelmek összegének felét igényelték energiahatékonyság-javulást eredményező felújításokra. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Mirkó István)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.