Valóban árfelhajtó volt a csok?

Bevezetése óta témát szolgáltat a közbeszédben, hogy a csok mennyire drágította meg a lakásokat. Pedig a csok csak egyetlen szempont az elmúlt hét-nyolc év áremelkedését befolyásoló számos, egymást erősítő tényező közül. Mivel a járvánnyal terhelt múlt évet leszámítva 2013 óta folyamatosan bővül a gazdaság, az áremelkedés mindennemű családtámogatás nélkül is jelentős lett volna a lakáspiacon, arról nem beszélve, hogy ebben az időszakban szinte mindenki ingatlanba fektette a pénzét.

Budapest 22. ker. Hajnal u. Családiház építés. Fotó: Teknős Miklós

Talpra állás

Ha azonban jobban megvizsgáljuk, az áremelkedés már a csok bevezetése előtt elkezdődött a lakáspiacon. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2013-as mélypont után már 2014-ben drágulni kezdtek a lakások. 2015-től pedig évről évre két számjegyű százalékkal nőttek a lakásárak, egészen 2019 második feléig. Ráadásul ebben az időszakban érvényesült az az ingatlanpiaci törvényszerűség, hogy

emelkedő ciklus idején számos egymást is erősítő folyamat generálja az árak növekedését.

Ezek közül első helyen említendő a magyar gazdaság talpra állása, 2013 óta folyamatosan nőtt a bruttó hazai termék. A javuló gazdasági környezetben évről évre jelentősen emelték a minimálbért és a bérminimumot, az egyes szakmacsoportokban és a vállalati szférában jelentős fizetésemelések kezdődtek. Ezzel a fizetőképes kereslet növekedése mellett a lakáspiacon fontos tényezőt jelentő hitelképesség is javult. Az MNB kamatcsökkentési programja révén rekordalacsony lakáshitelkamatok voltak elérhetők.

Arról sem lehet megfeledkezni, hogy a brókerbotrányok után, 2014–2015 körül olyan hangulat alakult ki, hogy jóformán mindenki, akinek csak egy kisebb megtakarítása volt, ingatlan­ba tette a pénzét. A 2010-es évek közepétől ráadásul felpörgött az airbnb-ztetés, amely – elsősorban Budapesten – jelentős számú befektetői lakásvásárlást generált, ami rendkívüli módon hozzájárult a lakásárak emelkedéséhez.

Covid-hatás

 A nagycsaládosoknak szóló, nagy összegű csok sokakat csábított saját erős építkezésre, ami főként a nagyvárosok agglomerációjában megnövelte az építési telkek árát 2016–2017 idején. Ugyanakkor egyes Budapest környéki településeken önmagában az jelentős drágító tényező, hogy fogynak a beépítésre alkalmas helyek, a kevés eladásra kínált telekért pedig már-már csillagászati árat kérnének a tulajdonosok. Ráadásul a „csokhatásnál” sokkal erőteljesebbnek bizonyult a Covid-hatás: a járvány idején sokan döbbentek rá arra, hogy a zöldbe kellene költözni a szűkös városi lakásból. Ez a kiköltözési folyamat egyes agglomerációs településeken hirtelen óriási, a 2016-osnál is jóval nagyobb mértékű emelkedést okozott a telekárakban.

(A borítóképen budapesti családiház-építés. Fotó: Teknő Miklós)