Válságot hozott a koronavírus-járvány a világban, és így a magyar gazdaságban is. Magyarország az elmúlt évtizedekben többször került nehéz helyzetbe, így többek között 2002 után, amikor a gazdasági teljesítménytől függetlenül kezdett béremelésbe a balliberális kormány. Ekkor nem volt nemzetközi krízis, a hatalom pedig gondolkodás nélkül igyekezett az ígéreteit betartani. A költségvetés tartaléka kiürült, alacsony volt a foglalkoztatottak száma, magas a munkanélkülieké, miközben virágzott a feketegazdaság. Az adók rendkívül magasak voltak, miután a segélyalapú társadalomban, aki csak tudta, kijátszotta az adóhatóságot. Fenntarthatatlanná vált a magyar költségvetés. Az állam kiszállt az ígéretek teljesítéséből, az önkormányzatok pedig összerogytak a felelőtlenül vállalt teljesítmény alatt.
Az ország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, már akkor elindult a költségvetés tarthatatlansága miatt a túlzottdeficit-eljárás. A lejtmenetet az Orbán-kormány állította meg, majd az Európai Bizottság 2013. május végén javasolta, hogy szüntessék meg a Lettország, Litvánia, Magyarország, Olaszország és Románia elleni eljárást. Ekkor állhatott fel hazánk a szégyenpadról. A következő években rendre megfelelt Magyarország az uniós szabályoknak. A válság időszaka emiatt jelentős mozgásteret adott az Orbán-kormánynak a megszorítások elkerüléséhez, ennek következtében most újra az uniós élmezőnyben van a magyar gazdaság növekedése. Úgy, hogy a költségvetés is biztos kézben maradt. Ezt az unió statisztikai hivatalának adatai bizonyítják.