idezojelek

Dimenzióváltás a gazdaságban

Idén minden korábbinál nagyobb összeget, több mint 180 milliárd forintot fordít a központi költségvetés innovációra.

Szajlai Csaba avatarja
Szajlai Csaba
Cikk kép: undefined

A jegybank friss elemzése alapján a magyar versenyképesség stagnál, vagyis nem tudtunk előrelépni ezen a téren. Konkrétan minimálisan ugyan javul a helyzetünk az MNB versenyképességi jelentésében, miszerint az Európai Unióban a 18. helyre pozicionáltuk magunkat 2020-ban – egy helyet javítottunk tavalyhoz képest –, de csak azért, mert a brexit miatt az Egyesült Királyság már nem szerepel a listában. Az MNB szakértői szerint az uniós országok öt, viszonylag jól elkülöníthető csoportra bonthatók versenyképességi helyzetük és vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP-jük alapján. Mi, magyarok a negyedik csoportban vagyunk a régió más országaival – Litvánia, Lettország, Lengyelország, Horvátország, Ciprus és Szlovákia – együtt. Bár ebben a mezőnyben a legjobbak vagyunk, sajnos a mediterrán országok (Málta, Portugália, Spanyolország és Olaszország), illetve a kelet-közép-európai régió fejlett uniós tagállamai, Észtország, Szlovénia és Csehország elhúznak előttünk.

A dolgok jelenlegi állása szerint hazánk az uniós országok eredményeinek trendvonala alatt helyezkedik el, azaz gazdasági fejlettségünk enyhén alacsonyabb versenyképességi helyzetünknél. A trendvonal mentén történő elmozdulás – tehát a gazdasági fejlettség és a versenyképességi helyzet egyidejű javítása – jelenti a fenntartható felzárkózás megvalósítását. De mi is kell ehhez? Röviden: dimenzióváltás. Bővebben pedig az, hogy jöjjünk ki az úgynevezett közepes jövedelmi csapdából. Utóbbi alatt azt értjük, hogy míg a nyugat-európai országok északi „blokkja” ráállt egy korszerű fejlődési pályára, addig a dél-nyugat-európai uniós tagállamok megrekedtek egy bizonyos fejlettségi szinten, és egy jottányit sem képesek előrelépni. Ezt a bizonyos fejlettségi szintet – a görög és portugál, valamint a dél-olaszországi átlagot értjük alatta – immár a magyar gazdaság is képes produkálni. Tegyük azért hozzá: ez is szép eredmény, hiszen nálunk a fejlődési spirál 1990-től indult be, szemben Nyugat-Európával, ahol a szocializmus maradványait nem kellett eltakarítani, és több évtizede részesei a közösségi forrásoknak is a Lajtán túli országok.

A kulcsszavak – a gazdasági szerkezet átalakítása, tudásalapú tevékenységek fejlesztése, az innováció és a kutatás-fejlesztés kiterjesztése közepes méretű vállalatokra, a termelékenység fokozása, a versenyképesség javítása – ismertek. Ám a lényeg valószínűleg az, hogy a dimenzióváltás lelke, hogy a kutatás-fejlesztésre (K+F) alapuló projektek egyre nagyobb részarányt képviseljenek a beruházásokon belül.

Jogos a kérdés: ezen a téren miként is állunk? A kormány komoly erőforrásokat mozgósított és mozgósít annak érdekében, hogy a termelésorientált gazdaság mihamarabb előre tudjon lépni legalább egy lépéssel, és kutatás-fejlesztés által vezérelt gazdasággá váljon. Idén minden korábbinál nagyobb összeget, több mint 180 milliárd forintot fordít a központi költségvetés innovációra. Egyébként pedig tavaly az állami és a magánszféra is nagyjából tíz százalékkal többet költött kutatás-fejlesztésre, mint 2019-ben. Tíz év alatt pedig körülbelül hatvanszázalékos volt a növekedés. A számok tehát jól alakulnak, csak nem lehet megfeledkezni arról, hogy közben versenytársaink is fejlesztenek. Márpedig az oly sokszor emlegetett értékláncba, amely termék kitalálásától a piaci értékesítésig tart, mielőbb be kell lépnünk. Illúzió ugyanis a gyarapodást a betelepülő külföldi cégek összeszerelő üzemeitől várni a jövőben. Ráadásul csakúgy mint az európai uniós források, a külföldi működőtőke bejövetele is elkényelmesíti a magyar gazdaságot. Ha jön a pénz, akkor minek törjük magunkat?

Ennek sajnos pont az ellenkezője igaz: a „közép” kiüresedése nem pusztán azt jelenti, hogy stagnáló helyzetbe kerülhetünk, hanem azt is: hosszabb távon a lecsúszásunkat is jelentheti. Bár még a déli uniós tagállamok előttünk vannak, láthatóan megrekedtek egy bizonyos szinten, még a 2008-as gazdasági kibocsátást sem képesek produkálni. A feladat adott: olyan versenyképes gazdaságot kell teremteni, amely képes hosszú távon is hozzáadott értéknövekedést produkálni, ennek eléréséhez pedig a versenyképességi fordulat megvalósítása elengedhetetlen.

Biztató jel, hogy mind a Pénzügyminisztérium, mind pedig a Magyar Nemzeti Bank komolyan veszi a feladatot. 

A pénzügyi tárca által menedzselt versenyképességi tanács teszi a dolgát, és a jegybank versenyképességi programja is bármikor aktiválható. A közepes fejlettségű csapdából azok az országok tudtak kitörni, illetve azok tudták elkerülni, amelyek sikeresen mozgósították hazai erőforrásaikat. Ezt a témát most tényleg túl kell dimenzionálni.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

Borítókép: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszédet mond a Világgazdaság üzleti napilap Magyarország újraindításáról szervezett konferenciáján 2021. június 9-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Ágoston Balázs avatarja
Ágoston Balázs

Zarándokok szabadsága

Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

Tőkés László ismét célkeresztben

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

Az igazság ideát van, csak meg kell érte küzdeni

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Életen innen, halálon túl

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.