A kulcsszavak – a gazdasági szerkezet átalakítása, tudásalapú tevékenységek fejlesztése, az innováció és a kutatás-fejlesztés kiterjesztése közepes méretű vállalatokra, a termelékenység fokozása, a versenyképesség javítása – ismertek. Ám a lényeg valószínűleg az, hogy a dimenzióváltás lelke, hogy a kutatás-fejlesztésre (K+F) alapuló projektek egyre nagyobb részarányt képviseljenek a beruházásokon belül.

Jogos a kérdés: ezen a téren miként is állunk? A kormány komoly erőforrásokat mozgósított és mozgósít annak érdekében, hogy a termelésorientált gazdaság mihamarabb előre tudjon lépni legalább egy lépéssel, és kutatás-fejlesztés által vezérelt gazdasággá váljon. Idén minden korábbinál nagyobb összeget, több mint 180 milliárd forintot fordít a központi költségvetés innovációra. Egyébként pedig tavaly az állami és a magánszféra is nagyjából tíz százalékkal többet költött kutatás-fejlesztésre, mint 2019-ben. Tíz év alatt pedig körülbelül hatvanszázalékos volt a növekedés. A számok tehát jól alakulnak, csak nem lehet megfeledkezni arról, hogy közben versenytársaink is fejlesztenek. Márpedig az oly sokszor emlegetett értékláncba, amely termék kitalálásától a piaci értékesítésig tart, mielőbb be kell lépnünk. Illúzió ugyanis a gyarapodást a betelepülő külföldi cégek összeszerelő üzemeitől várni a jövőben. Ráadásul csakúgy mint az európai uniós források, a külföldi működőtőke bejövetele is elkényelmesíti a magyar gazdaságot. Ha jön a pénz, akkor minek törjük magunkat?

Ennek sajnos pont az ellenkezője igaz: a „közép” kiüresedése nem pusztán azt jelenti, hogy stagnáló helyzetbe kerülhetünk, hanem azt is: hosszabb távon a lecsúszásunkat is jelentheti. Bár még a déli uniós tagállamok előttünk vannak, láthatóan megrekedtek egy bizonyos szinten, még a 2008-as gazdasági kibocsátást sem képesek produkálni. A feladat adott: olyan versenyképes gazdaságot kell teremteni, amely képes hosszú távon is hozzáadott értéknövekedést produkálni, ennek eléréséhez pedig a versenyképességi fordulat megvalósítása elengedhetetlen.

Biztató jel, hogy mind a Pénzügyminisztérium, mind pedig a Magyar Nemzeti Bank komolyan veszi a feladatot. 

A pénzügyi tárca által menedzselt versenyképességi tanács teszi a dolgát, és a jegybank versenyképességi programja is bármikor aktiválható. A közepes fejlettségű csapdából azok az országok tudtak kitörni, illetve azok tudták elkerülni, amelyek sikeresen mozgósították hazai erőforrásaikat. Ezt a témát most tényleg túl kell dimenzionálni.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

Borítókép: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszédet mond a Világgazdaság üzleti napilap Magyarország újraindításáról szervezett konferenciáján 2021. június 9-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)