Túl nagy tartozás az örökségben? Ez az egyik megoldás

Az örökös visszautasíthatja a hagyatékot, és a módszerrel a gyakorlati tapasztalatok alapján élnek is idehaza – tudtuk meg az országos közjegyzői kamara vezetőjétől. A Magyar Nemzet öröklési sorozatának legújabb részében Tóth Ádám elnök válaszol meg négy fontos kérdést az örökség visszautasításról.

Magyar Nemzet
2021. 12. 31. 13:51
Eladó Kiadó Lakások Airbnb. 20200708 Budapest Foto Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: BACHPEKARYMATE
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Dönthet-e az örökös úgy, hogy nem tart igényt az örökségre, amely valamely felmenője vagy kedves ismerőse után – a törvény vagy végrendelet útján – hozzá kerülne? 

– Természetesen igen

– felelte kérdésünkre a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Tóth Ádám – a Magyar Nemzet öröklési sorozatának újabb fejezetében – az örökség visszautasításának legfontosabb tudnivalóiról szólva azzal kezdte: ehhez úgynevezett akaratlagos nyilatkozat kell, vagyis nem állhat elő olyan helyzet, hogy valaki véletlenül, önkéntelenül utasítja vissza az örökséget. – Fontos elem az is, hogy ezt a nyilatkozatot nem lehet visszavonni – mondta az elnök. Itt egyetlen kivétel jöhet szóba: csak akkor lehet örökös újra az, aki korábban visszautasította az örökséget, ha a többi örökös ehhez hozzájárul.

A visszautasítás ügyében megannyi kérdés merül fel. Például az: kire száll annak a része, aki visszautasította az örökséget?

– Az eredeti örökös a visszautasítással kiesik az öröklésből, helyére pedig az ő örökösei, így például a gyermekei lépnek. Természetesen ők is visszautasíthatják az örökséget, ha pedig kiskorúak, akkor leginkább törvényes képviselőjük intézkedhet az ügyben

– válaszolta az elnök. Ha nincs ilyen személy, akkor végső soron az államra száll a hagyaték.

De gyakori-e manapság az örökség visszautasítása? – Ha az örökhagyó eladósodott, bizonyos esetekben ez is megoldás lehet – mondta az elnök, majd egy egy példát említett. Az örökös – főszabály szerint – csak az örökség erejéig, értékig felel az örökhagyó tartozásaiért. Ha például a megörökölt ingatlan harmincmillió forintot ér, az örököstől legfeljebb csak ennyit követelhet a hitelező, akkor is, ha negyvenmilliós hitel terheli az adott lakást, házat.

Megeshet azonban, hogy az örökös nem vállalja az örökléssel járó adminisztrációt, papírmunkát, ügyintézést, különösen, ha tudja, hogy végül egyetlen fillér sem marad neki. Ilyenkor kerül szóba a visszautasítás

– ismertette a gyakorlati tapasztalatokat az elnök Tóth Ádám.

S vajon lehetséges-e, hogy az örökös visszautasítja az örökséget, ám egy-két vagyontárgyat mégis megtartana?

– Nem, a visszautasítás teljes körű lehet csak

– válaszolta a közjegyzők első embere, majd megemlített egy kivételes esetet. A szabályok lehetővé teszik, hogy ha a hagyatékban mezőgazdasági területek, állatok, gépek, agrártermékek szerepelnek, a mezőgazdasággal nem foglalkozó örökös csak ezeket visszautasíthatja.

Az elnök összegzésképpen úgy fogalmazott: a visszautasítás adott esetben megfelelő megoldás lehet, de a döntést alaposan át kell gondolni. A nyilatkozat visszavonása általában nem lehetséges, így a körültekintés különösen indokolt.

Borítókép: Eladó-kiadó lakások Budapesten. Fotó: Bach Máté

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.