A visszautasítás ügyében megannyi kérdés merül fel. Például az: kire száll annak a része, aki visszautasította az örökséget?
– Az eredeti örökös a visszautasítással kiesik az öröklésből, helyére pedig az ő örökösei, így például a gyermekei lépnek. Természetesen ők is visszautasíthatják az örökséget, ha pedig kiskorúak, akkor leginkább törvényes képviselőjük intézkedhet az ügyben
– válaszolta az elnök. Ha nincs ilyen személy, akkor végső soron az államra száll a hagyaték.
De gyakori-e manapság az örökség visszautasítása? – Ha az örökhagyó eladósodott, bizonyos esetekben ez is megoldás lehet – mondta az elnök, majd egy egy példát említett. Az örökös – főszabály szerint – csak az örökség erejéig, értékig felel az örökhagyó tartozásaiért. Ha például a megörökölt ingatlan harmincmillió forintot ér, az örököstől legfeljebb csak ennyit követelhet a hitelező, akkor is, ha negyvenmilliós hitel terheli az adott lakást, házat.
Megeshet azonban, hogy az örökös nem vállalja az örökléssel járó adminisztrációt, papírmunkát, ügyintézést, különösen, ha tudja, hogy végül egyetlen fillér sem marad neki. Ilyenkor kerül szóba a visszautasítás
– ismertette a gyakorlati tapasztalatokat az elnök Tóth Ádám.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!