Egyiptom tavaly májusban jelentette be, hogy megkezdi a bővítési munkálatokat a Szuezi-csatornán, és a jövő év közepére be is fejezheti. A beruházás célja a 2015-ben megnyitott második meder tíz kilométeres meghosszabbítása, a csatorna déli részén így összesen 82 kilométer hosszú lesz a vízi út – tette közzé a Reuters. Maga a létesítmény két részre tagolódik úgy, hogy a vörös-tengeri torkolathoz közelebb található Nagy Keserű-tóba fut a déli és az északi csatornaszakasz. A déli, rövidebb rész többnyire csak egy mederből áll, és éppen itt történt tavaly tavasszal a hajóbaleset. Az itteni kapacitást kívánják megnövelni, hogy hasonló vészhelyzet ne alakulhasson ki. Az egyiptomi hatóságok emellett
a déli szakaszon a főcsatornát negyven méterrel kiszélesítik, valamint a jelenlegi 20,1 méter mély medret közel 22 méteresre kívánják mélyíteni. Végül Egyiptom azt tervezi, hogy a csatorna a teljes hosszában két mederből álljon.
Jelenleg ilyen rendszert csak a Nagy Keserű-tótól északra hoztak létre, és még mindig nem a szakasz teljes hosszán.
A beruházási döntés a csatorna tavaly márciusi blokádját követően született. A vízi út ekkor majdnem egy hétig le volt zárva, miután az Ever Given konténerhajó zátonyra futott a déli szakaszon.
A Szuezi-öbölben a blokád idején több mint négyszáz hajó várta, hogy beléphessen a csatornába.
Az elzáródás súlyos zavarokhoz vezetett a globális ellátási láncokban. Jelentős szűk keresztmetszetek voltak az európai kikötőkben, ami késleltette az üres konténerek visszaszállítását Kínába. Ez viszont a tengeri szállítmányozás árának növekedéséhez vezetett, és késleltette az áruk kiszállítását az ázsiai gyárakból.
A baleset rámutatott, hogy hatalmas a tét: a globális kereskedelem becsült értéke százmilliárd dollár, ez már akkora összeg, hogy érdemes lehet megfontolni az alternatív kereskedelmi útvonalakra vonatkozó javaslatokat.
Izraelben például felújították az Asdod–Eilat nagy sebességű teherszállító vasúti korridor kiépítésének az ötletét. Utóbbi Izraelen keresztül köthetné össze Nyugatot Kelettel.
Persze előbb befektetők kellenének a több mint háromszáz kilométer hosszú Red-Med teherszállító vasútvonal építéséhez. A projekt fő nehézsége a befektetés mérete, amelyet becslések 10-12 milliárd dollárra tesznek, és ami túl nagy falat Izrael államnak – mint arról a lapok is beszámoltak. Eközben a szuezi krízis más országokat – köztük Iránt és Törökországot is – új kereskedelmi útvonalak kidolgozására serkentette.
Törökország a Kanal Isztambul megépítésének a tervét szorgalmazta,
amely egy új globális hajózási útként szolgálna, hogy megkönnyítse a Boszporusz – a világ egyik legforgalmasabb tengeri átjárója – forgalmát azáltal, hogy az Isztambultól északra fekvő Fekete-tengert a déli Márvány-tengerrel kapcsolja össze.
Borítókép: kínai konténerhajó a kikötőben (Fotó: AFP/Wang Chun)
