Bár jó ideje tudjuk, hogy fel kell készülnünk a magas energiaárak időszakára, minden előzetes várakozást felülmúlt, hogy az év végén már a 350-360 euró/megawattórás sávba lépett az árampiac – jelezte a VG-nek Mokry Tamás, a Tiszta Energiák Kft. ügyvezető-tulajdonosa. Nem érdemes számítani az árrobbanás előtti 40-50 euró körüli szint visszatérésére, de a mostani, tartósan 200 euró feletti ár sem reális.
Az egészséges állapot – a korábbi, 2008–2009-es válság utáni időszak tanulságait is figyelembe véve – az lenne, ha 100 euró környékén horgonyozna le az áramár.
A decemberi extrém drágulásnak alapvetően két oka van: az egyik az orosz tél, amely az európai piacra szánt gáztermelő-kapacitást is érintette, a másik pedig az átmeneti bizonytalanság Spanyolországban az afrikai tranzitországok miatt
– fejtette ki.
A két tényező együttesen nagy pánikot okozott, a hosszú távú folyamatokat tekintve azonban a szakértő szerint továbbra is a Covid-válság utáni fogyasztói igény robbanásának lehetünk a tanúi.
A globális gazdaság leállása túlkínálatot okozott az energiahordozók területén, a lendületes újraindulással viszont a kitermelés sem tudott lépést tartani, a váratlan és gyors keresletnövekedés pedig erőteljes árnövekedéssel párosult – magyarázta Mokry Tamás a VG-nek.
Az utóbbi időszak ok-okozati összefüggéseit vizsgálva ugyanakkor fontos szempont volt, hogy Ukrajnán át minimális a gázszállítás, nagyobb volumen csak Törökországon keresztül érkezik. Az Északi Áramlat 2 hiába van készen, nem kapta még meg az engedélyeket. Lényeges az is, hogy míg világszinten Kína szívja el az energiaforrások jelentős részét, addig
Európán belül Németország a legnagyobb felhasználó. A legnagyobb európai gazdaságban a 17 atomerőműből 11-et már bezártak, s az év végéig a fennmaradó hatra is lakatot tennének.
A zöldítési szándékot azonban árnyalja, hogy a növekvő német energiakeresletet jobb híján francia atom-, illetve lengyel szénerőművekből elégítik ki. Bár az a kérdés, hogy miként legyen olcsó, hatékony és zöld az áramtermelés, továbbra is válaszra vár, az biztosnak látszik, hogy a folytatásban három fő tényező növeli tovább a keresletet. Ezek a közlekedés, illetve a fűtési rendszerek elektrifikálása, valamint a hidrogén ipari felhasználásának előtérbe kerülése.
Mindebből a vállalatok többsége jó darabig mit sem érzékelt: a jellemzően egyéves időtartamra kötött áramvásárlási szerződés még tartott, ezáltal a villanyszámla sem ugrott meg – mondta a Tiszta Energiák Kft. ügyvezetője. Úgy véli, a múlt év végén, amikor újra megállapodtak, már sokan észlelték a volatilitás veszélyeit, igazán húsbavágó azonban az, amikor az első idei számlákat kell kifizetni.
Mert 25-30 százalékos drágulást még elfogad a cégvezetők többsége, a 250-300 százalékos, vagy akár annál is nagyobb emelkedés viszont olyan költségtétel, ami a vállalkozók nagy részének komoly fejfájást okoz – ismertette a VG-nek az ügyvezető.
Éppen ezért ágazattól és cégmérettől függetlenül aki csak teheti, menekülőutat keres: Mokry Tamás tapasztalatai szerint a napelemes rendszerek piacán élénkült a vállalati ügyfelek érdeklődése. A cégek ugyanis annak ellenére 3-5 éves megtérüléssel számolhatnak, hogy az utóbbi időszakban 50 százalékkal drágultak a napelemek. Ez egyre több döntéshozó fantáziáját mozgatja meg: ha egy beruházás csak 8-10 év alatt hozza vissza az árát, az nem elég csalogató, de a 3-5 év már igen, főleg úgy, hogy a napelemes beruházás kiszámíthatóbbá teszi az energiaköltségeket cégen belül.
Nemcsak a nagy energiafelhasználású, termelő-gyártó cégek indultak el ebbe az irányba, hanem például az élelmiszerláncok is. Széles a paletta a termelők, kereskedők és szolgáltatók között, a szakember szerint számos piaci szereplőnél néhány éve leggyakrabban pályázati támogatás mellett döntöttek egy napelemes beruházás mellett, a jelenlegi árakkal viszont akár önerőből vagy banki finanszírozással is kézenfekvő megoldás – olvasható a VG-n.
Mokry Tamás szerint előremutató, hogy nemcsak a külföldi hátterű vállalatok hazai leányai, hanem a magyar tulajdonú cégek közül is mind több kötelezi el magát a napelemes rendszerek kiépítése mellett.
Számtalan nagyipari felhasználó viszont még ma sincs tisztában azzal, hogy ilyen módon milyen jelentős rezsicsökkentést érhet el. Aki rászánja magát, az azzal számolhat, hogy egy háztartási méretű, azaz legfeljebb 50 kilovolt-amper teljesítményű napelemes rendszer esetében már két-három hónap múlva drasztikusan csökkenhet a villanyszámla. Aki ebben a méretben nettó 300 ezer forintos fajlagos árral kalkulál kilowattonként, azt nagy meglepetés nem érheti, de az árat sok tényező befolyásolja. A kivitelezők rugalmasságához azonban zökkenőmentes beszállítói láncra is szükség van, márpedig a nagy távol-keleti napelemszállítmányoknál tavaly nem egyszer tapasztaltak vis maior lemondásokat, vagy akár a szerződött tételek esetén is áremelések bejelentését. Ezek után bár magasabb árszinten, az idén a helyzet normalizálódni látszik.
Az eredeti cikk ITT érhető el.
