Hoppon maradtak a balliberálisok

A balliberális kormányzás csúcsra járatta a munkanélküliséget, míg az Orbán-kormány óriási eredményeket ért el a munkaerőpia­con. Hatalmas léptékben nőtt a foglalkoztatás, amely lehetővé tett olyan intézkedéseket is, amelyekre korábban nem volt példa.

20210305 Budapest Társasházak építése. fotó: Havran Zoltán (HZ) Magyar Nemzet Fotó: Havran Zoltán

– A válság kezelésének egyetlen hatásos módja a gazdasági növekedés beindítása, szinte mindenáron. Tíz év alatt egymillió munkahelyet kell létrehozni – mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke még a 2010-es választási kampányban. Ez az ígéret egy hosszú távra szóló stratégiáról szólt. A magyar gazdaság rákfenéje volt az alacsony foglalkoztatás, amelyhez magas adóelvonás társult. Emiatt a bérből és fizetésből élők nem tudtak egyről a kettőre jutni, valamint magas volt a költségvetés hiánya, és kezelhetetlen volt az államadósság is.

Orbán Viktor bejelentését igyekeztek nevetségessé tenni a balliberális oldalon. Az egyik internetes portál még egy munkahelyszámlálót is elindított 2011 januárjában, ezzel a felvezetéssel: „A tavalyi választási kampányban a Fidesz azt ígérte, tíz éven belül egymillió új munkahelyet hoz létre. Ez – nem törődve az okfejtésnek azzal a buktatójával, hogy munkahelyet általában nem a kormány teremt, csak ösztönzi annak létrejöttét – azt jelentené, hogy a rendszerváltás óta nem látott szintre, 4,7 millió fölé nőne az állásban lévő magyarok száma. Számlálót indítottunk, amely hónapról hónapra nyomon követi, hol tartunk a tízéves terv teljesítéséhez vezető úton, amelyen két és fél naponta kellene egy új Opel-gyárat létrehozni.”

Csatasorba álltak a jobboldali kormányt előszeretettel kritizáló közgazdászok is. Így például Petschnig Mária Zita 2011 februárjában ezt nyilatkozta: – A kormány legfontosabb célja, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet teremtsen, de döntései a foglalkoztatás bővítése ellen hatnak. A többi között kifogásolta a „béremelések kikényszerítését” és a válságadókat.

A Magyar Szocialista Párt folyamatosan próbálta bizonygatni, hogy a vállalásból nem lesz semmi. Az MSZP a 2012 januárjában kiadott közleményé­ben ezt írta: „Az Orbán–Matolcsy páros nem ért a munkahelyteremtéshez – sem. Tíz év alatt egymillió új munkahely helyett ma már inkább egymillió év alatt tíz új állás tűnik reálisnak.” Az MSZP 2013 áprilisában úgy értékelt – noha még hét év hiányzott a tíz évhez képest –, hogy az Orbán-kormány három év alatt romba döntötte a gazdaságot, a beígért egymillió munkahely nincs sehol.

A Jobbik is beállt a kétkedők sorába, 2013 októberében Vona Gábor akkori pártelnök ezt mondta: – Nincs meg az ígért egymillió munkahely töredéke sem, a közmunka ugyanis nem jelent valódi foglalkoztatást, inkább szociális intézkedésnek tekinthető.

Bajnai Gordon, a Gyurcsány-kormány volt minisztere, korábbi miniszterelnök 2013 márciusában úgy látta a helyzetet, hogy „nemhogy egymillió új munkahely nem jött létre, hanem a munkanélküliség állandósult a válság szintjén”. 

A Demokratikus Koalíció sem várta ki a tíz évet, már 2014 januárjában arról beszélt a párt, hogy „újabb orbáni hazugság bukott meg, nemhogy egymillió új munkahely nem jött létre, de egyenesen a stagnálás, a csökkenés jellemző a foglalkoztatás területén”.

Mindezek után nézzük a statisztikát: a 2009. december–2010. február közötti időszakban a 15–74 éves foglalkoztatottak száma 3,726 millió, a munkanélkülieké 479 ezer fő volt. Ez utóbbi 11,4 százalékos munkanélküliségi rátát mutatott. Sokatmondó adat, hogy ez 1994 első negyedévében volt utoljára ennél magasabb, akkor 11,5 százalékon állt a mutató. A 2020. december–2021. februári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,574 millió főre nőtt. A munkanélküliek átlagos létszáma 217 ezer fő, a ráta értéke 4,5 százalékos volt. Óriási eredményt ért el a foglalkoztatás bővítésé­ben és a munkanélküliség csökkentésé­ben az Orbán-kormány. A legutóbbi adat szerint ráadásul a foglalkoztatottak száma a 4,687 millió főt is elérte tavaly decemberben, míg a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék volt. 

Sőt: a koronavírus-járvány miatt kialakult válság ellenére 2021 júliusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma a 4,704 millió főt is elérte.

Mindebből megállapítható, hogy Orbán Viktor 2010-es vállalása sikert hozott. Ez tette lehetővé a folyamatos adócsökkentéseket, valamint azt, hogy magyar gazdaság növekedése az unió élmezőnyébe került, és jelentős állami juttatásokra – így például a családi adó-visszatérítésre és a 13. havi nyugdíj visszaépítésére – is jutott pénz.

Borítókép: A pandémia ellenére tavaly júliusban már több mint 4,7 millióan dolgoztak hazánkban (Fotó: Havran Zoltán)