Idén is két számjegyű bérnövekedés várható

A kedvező konjunktúra, a bérminimumok emelésének továbbgyűrűző hatása, az egyre feszesebb munkaerő-piaci környezet és a közszféra bérfejlesztései nyomán 2022-ben is két számjegyű bérnövekedés várható – közölte Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Magyar Hírlapnak adott interjújában.

Osli, 2020. október 24. Gyerekek játszanak a Magyar falu program segítségével megújult óvodaudvaron az átadóünnepség napján Osliban 2020. október 24-én. A Győr-Moson-Sopron megyei községben több, a programból megvalósult fejlesztést is átadtak. Megújították az óvodaépületet és udvarát, új játszóeszközöket szereztek be, kialakítottak az intézmény mellett egy parkolót, az óvoda körül pedig járdát építettek. Megújult a helyi Nagymező utca burkolata, a nemrég felújított orvosi rendelő elé 11 férőhelyes térköves parkolót építettek, a temetőnek pedig három oldalról is megújították a kerítését. MTI/Krizsán Csaba Fotó: Krizsán Csaba

Januártól további négy százalékponttal csökkentették a munkáltatói terheket. Ezzel lényegében megvalósult a 2016 végén megkötött bér- és adómegállapodásban rögzített nagy léptékű adócsökkentési sorozat – idézte fel a távirati iroda által szemlézett nyilatkozatban az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Bodó Sándor a Magyar Hírlapnak arról beszélt, hogy 

a cél az, hogy a munkavállalók minél nagyobb mértékben részesüljenek a gazdasági növekedés eredményeiből.

Mint mondta, a minimálbér idén januártól csaknem ötödével, 200 ezer forintra emelkedett, így már felülmúlja az átlagbér 2010-es szintjét. A 260 ezer forintra nőtt garantált bérminimum pedig erőteljes tolóhatást gyakorol a magasabb fizetésekre. Emlékeztetett arra is, hogy januártól csaknem húsz százalékkal vagy afölött nőtt az ápolók, bölcsődei és szociális dolgozók, illetve a kulturális szférában foglalkoztatottak bére. 

Február elején már megemelt fizetéseket utaltak a köznevelésben, a felsőoktatásban és a rendvédelemben is

– mondta Bodó Sándor, hozzátéve, hogy a kötelező legkisebb bérek érdemi emelésének köszönhetően számos kapcsolódó juttatás is nagymértékben emelkedett januártól.

Az emeléssel egyebek mellett a közfoglalkoztatási bér havi bruttó 100 ezer forintra, a közfoglalkoztatási garantált bér havi bruttó 130 ezer forintra nőtt. Emellett az álláskeresési járadék maximális összege havi 200 ezer forintra, a nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) maximális összege pedig havi 80 ezer forintra emelkedett. 

A közalkalmazottak már kézhez kapták a magasabb fizetéseket Fotó: Rosta Tibor

A koronavírus-járvány munkavégzésre gyakorolt hatásáról szólva az államtitkár elmondta, hogy a legnagyobb változás egyértelműen a távmunkavégzés elterjedése volt: a legtöbben, mintegy 700 ezren 2020 tavaszán dolgoztak otthonról, amikor a távmunka 16 százalékos arányt képviselt a hazai foglalkoztatásban. Mint felidézte, a KSH legutóbbi mérése tavaly ősszel már 6,2 százalékot jelzett, ami 280 ezer embernek felel meg.

Ez a fajta munkavégzés a járványhelyzet utáni időszakban a korábbinál magasabb szinten stabilizálódik 

– jelezte Bodó Sándor.

Az interjúban arra is kitért, hogy a kormány 2010 óta számos intézkedést tett és tesz a munkaalapú gazdaság kiépítéséért, a teljes foglalkoztatás eléréséért. Szavai szerint egymillió új munkahely megteremtését ígérték, és 

bár közbejött egy vírusválság is, ma valóban mintegy 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon. Többen, mint bármikor a rendszerváltozás óta

– mondta. 

Ezzel párhuzamosan 2010-hez képest a harmadára, jóval négy százalék alá csökkent a munkanélküliségi ráta. A hazai mutató a legutóbbi adatsor szerint az ötödik legalacsonyabb Európában, nagyjából fele az uniós átlagnak.

Borítókép: januártól jelentősen nőttek a bérek a köznevelésben is (Fotó: Krizsán Csaba)