A miniszter nem számít arra, hogy az új adókat áthárítják a lakosságra, de szerinte ha ez így történne, az könnyen kideríthető. – Ha az elvonás után is ugyanannyi lesz az extraprofitjuk az érintetteknek, mint azelőtt, akkor világosan látszódik, hogy emelték a költségeket – magyarázta. A kormány egyébként jelezte, hogy adott esetben kész ebben az ügyben is lépéseket tenni.
A gazdaságfejlesztési miniszter megismételte, hogy az állam kiadási oldalát is érintik az intézkedések, ám csak oly módon, hogy ne sérüljenek a fontos területek. Meg kell védeni az országot, a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjak vásárlóértékét, a családtámogatásokat és a családok rezsicsökkentését. Úgy fogalmazott: tilos hozzányúlni a családtámogatásokhoz és a piacösztönző beruházásokhoz. Az állami építőipari beruházások egy részét ütemezi át a kormány 2024–2025-re. Azokat, amelyek még nem kezdődtek el. Lázár János építésügyi miniszter tesz majd javaslatot arra, hogy mit lehet átütemezni. – Mindezek mellett a minisztériumok működési költsége várhatóan öt-tíz százalékkal csökkenhet. A tíz százalék mintegy nyolcszázmilliárd forintot jelent – ismertette Nagy Márton.
A miniszter nagy teljesítménynek nevezte a kormánytól, hogy tartja az idei 4,9 százalékos költségvetési hiánycélt, amely jövőre 3,5 százalékra csökken. A háborús helyzet kapcsán ezen lehetett volna emelni.
– A költségvetés egyensúlyának megőrzése azonban most fontosabb. Más országoknál előfordul, hogy a hiánypályát felfelé módosítják, hazánk azonban nem. Ez egyébként üzenet is a befektetőknek. Az állam kézben tartja a költségvetési hiányt és az adósságpályát is – mondta.
Borítókép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!