– Nem lepődtek meg a Magyar Bankszövetségben, amikor a bejelentés előtt tájékoztattam a szervezetet arról, hogy a kormány adót vet ki az extraprofitjukra. Megköszönték, hogy előzőleg informáltam őket. Számítottak arra, hogy a jelenlegi helyzetben lépni fog az állam – mondta a Magyar Nemzet kérdésére egy háttérbeszélgetésen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
Ismert, az Orbán-kormány létrehozza a rezsivédelmi és a honvédelmi alapot. Ebbe nyolc szerkor extraprofitjának egy része kerül be az állami elvonásokkal az idén és a jövő évben.
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy az extraprofit lényegében meglepetésprofit, mert az érintett cégeknél a háborús helyzet következményeként kialakult energia- és élelmiszerválság kapcsán keletkeztek a pluszbevételek.
Az elvonások nem rontják a vállalatok eredetileg tervezett növekedését, emiatt nem borul fel az üzleti tervük.
A rezsivédelmi alap kerete hétszázmilliárd, a honvédelmi alap összege kétszázmilliárd forint. Az előbbi a családok mellett az állami intézményeket is védi, kompenzációt ad a magasabb árak miatt. Az utóbbi hadifejlesztéseket finanszíroz. Ezek mellett emelkedik a cégautók adója, az egyszerűsített foglalkoztatási adó, a jövedéki adó (dohány és alkohol) és a népegészségügyi termékadó. Ez utóbbi tételek összesen százmilliárd forinttal járulnak hozzá a két alap kilencszázmilliárdos összegéhez.
A miniszter megerősítette, hogy az új adókat a különadók felett vonják el már az idei teljes évre. Jelezte: az extraprofit meghatározását alapos számítások előzték meg.
Példaként említette a bankszektort, ahol a kamatok emelkednek, ám a betétek után (melynek állománya 13 ezer milliárd forint) jóval kevesebbet fizetnek a pénzintézetek. Tehát nyílik az olló. A kamatnyereségből élnek a bankok, ám ami az indokolt profit felett befolyik most a kasszájukba, azt már extraprofitnak lehet nevezni. Annak egy részét adóztatja meg az állam. A szektor kamatnyeresége egyébként mintegy hétszázmilliárd forintra tehető. Amelyik banknak több lakossági betétje van, arányosan az adózik majd többet az extraprofitja után. Nagy Márton megjegyezte azt is, hogy a Revolutot és a Transferwise-t is szeretnék bevonni az adózás alá.
A miniszter nem számít arra, hogy az új adókat áthárítják a lakosságra, de szerinte ha ez így történne, az könnyen kideríthető. – Ha az elvonás után is ugyanannyi lesz az extraprofitjuk az érintetteknek, mint azelőtt, akkor világosan látszódik, hogy emelték a költségeket – magyarázta. A kormány egyébként jelezte, hogy adott esetben kész ebben az ügyben is lépéseket tenni.
A gazdaságfejlesztési miniszter megismételte, hogy az állam kiadási oldalát is érintik az intézkedések, ám csak oly módon, hogy ne sérüljenek a fontos területek. Meg kell védeni az országot, a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjak vásárlóértékét, a családtámogatásokat és a családok rezsicsökkentését. Úgy fogalmazott: tilos hozzányúlni a családtámogatásokhoz és a piacösztönző beruházásokhoz. Az állami építőipari beruházások egy részét ütemezi át a kormány 2024–2025-re. Azokat, amelyek még nem kezdődtek el. Lázár János építésügyi miniszter tesz majd javaslatot arra, hogy mit lehet átütemezni. – Mindezek mellett a minisztériumok működési költsége várhatóan öt-tíz százalékkal csökkenhet. A tíz százalék mintegy nyolcszázmilliárd forintot jelent – ismertette Nagy Márton.
A miniszter nagy teljesítménynek nevezte a kormánytól, hogy tartja az idei 4,9 százalékos költségvetési hiánycélt, amely jövőre 3,5 százalékra csökken. A háborús helyzet kapcsán ezen lehetett volna emelni.
– A költségvetés egyensúlyának megőrzése azonban most fontosabb. Más országoknál előfordul, hogy a hiánypályát felfelé módosítják, hazánk azonban nem. Ez egyébként üzenet is a befektetőknek. Az állam kézben tartja a költségvetési hiányt és az adósságpályát is – mondta.
Borítókép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
