Az ENSZ élelmezésügyi szervezetének élelmiszerár-indexe alapján húsz százalékkal drágultak világszerte az élelmiszerek februárban az előző év azonos időszakához képest, és ezzel rekordmagasságot értek el, elsősorban a növényi olajok és a tejtermékek drágulása miatt. Az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) élelmiszerár-indexe, amely a világszerte leginkább forgalmazott élelmiszer árucikkeket követi nyomon, februárban átlagosan 140,7 pontot ért el, szemben a januári 135,4 ponttal. A februári index 20,7 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.
A februári jelentés adatait nagyrészt az ukrajnai orosz invázió előtt állították össze. A fekete-tengeri térségben tapasztalható feszültségek miatti aggodalmak már a háború kirobbanása előtt is terhelték a mezőgazdasági piacokat, de az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy egy elhúzódó konfliktus jelentős hatással lehet a gabonaexportra.
A FAO adatai szerint a növényi olajok indexe februárban 8,5 százalékkal emelkedett újabb rekordra, amit a pálma-, szója- és napraforgóolaj árának emelkedése idézett elő. Ukrajna és Oroszország adja a napraforgóolaj globális exportjának mintegy 80 százalékát. A gabonaár-index három százalékkal emelkedett a hónap folyamán, a kukorica ára 5,1 százalékkal, a búza ára pedig 2,1 százalékkal nőtt, nagyrészt a fekete-tengeri kikötőkből érkező globális ellátási áramlásokkal kapcsolatos piaci aggodalmak miatt.
A FAO tejárindexe 6,4 százalékkal nőtt, ami a hatodik egymást követő havi emelkedés. A húsárak 1,1 százalékkal emelkedtek februárban. Kizárólag a cukorindex csökkent, 1,9 százalékkal az előző havihoz képest, részben a fő exportőrök, India és Thaiföld kedvező terméskilátásainak köszönhetően.
A magasabb élelmiszerárak nagyban hozzájárultak a koronavírus okozta válságból kilábaló gazdaságokban az általános inflációs hullámhoz, és a FAO figyelmeztetése szerint a magasabb élelmiszerköltségek az importra szoruló országokban már a szegényebb rétegek egzisztenciáját fenyegetik.
Upali Galketi Aratchilage, a FAO közgazdásza szerint a termésviszonyokkal és az exportlehetőségekkel kapcsolatos aggodalmak csak részben magyarázzák a globális élelmiszerárak emelkedését.
– Az élelmiszerár-infláció sokkal inkább az élelmiszer-termelésen kívül eső tényezőkön múlik, különösen az energia-, műtrágya- és takarmányágazatban tapasztalható áremelkedéstől – mondta, hozzátéve, hogy ezek a tényezők általában az élelmiszer-termelők haszonkulcsát szorítják le, ami visszatartja őket a beruházásoktól és a termelés bővítésétől.
A FAO első 2022-es gabonatermésre vonatkozó becslése szerint a világ búzatermelése 790 millió tonnára emelkedik a 2021-es 775,4 millió tonnáról, részben a magas terméshozamokhoz fűzött reményeknek, valamint a Kanadában, az Egyesült Államokban és Ázsiában megnövelt vetésterületnek köszönhetően. Az ENSZ-ügynökség azonban figyelmeztetett, hogy prognózisa még nem veszi figyelembe az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus lehetséges hatásait.
Borítókép: A búza ára 2,1 százalékkal nőtt februárban (Fotó: Dél-Magyarország/Török János)
