Időt nyertek az állattenyésztők

Azonnal reagált a piac a kormány által bevezetett gabonakiviteli tilalomra, a kukorica és a búza ára máris csökkent, ezzel pedig időt nyert az állattenyésztési ágazat is. Az elmúlt hetekben az állati termékek esetében is elkezdődött a drágulás, így lassan a legnagyobb bajban lévő sertéságazat is erőre kaphat. Kulik Zoltán, a takarmánygyártással foglalkozó Vitafort Zrt. vezérigazgatója szerint a fogyasztóknak hosszabb távon magasabb élelmiszerárakra kell berendezkedniük, más világpiaci folyamatok mellett az orosz–ukrán háború is ebbe az irányba mutat.

Baja hajléktalan tanya

Bajban az ukrán feldolgozók

Nem csoda, hogy a napraforgó piacán őrült tempóban emelkednek az árak. – Még el sem vetettük a napraforgót, de már most bőven 280 ezer forint felett van az új napraforgómag tonnánkénti ára. Összehasonlításként tavaly – amikor szintén magasak voltak az árak – 120–140 ezer forintot kértek érte – mutatott rá Kulik Zoltán. Bár Ukrajnában most a legnagyobb gond az, hogy a szállítási útvonalak megsemmisülésével a logisztika gyakorlatilag lehetetlenné vált, így a meglévő készleteket sem tudják kihozni az országból, hosszabb távon azonban nem ez fogja meghatározni a gabonapiac alakulását. Közeleg ugyanis a tavasz, s bár nem tudni, hogy a fegyveres konfliktus meddig tart, ha a háború elhúzódik, akkor nagy valószínűséggel a vetőgépek helyett tankok masíroznak majd a földeken. Ha pedig áprilisig nem tudják elvetni a napraforgót az ukrán gazdák, akkor a következő szezonnak is annyi. S persze az is kérdéses, hogy ebben a helyzetben mi lesz az ősszel elvetett repcével és búzával, ahogyan azt sem tudni, hogy a már említett multinacionális feldolgozóüzemekben a konfliktus lezárultával vissza tudnak-e állni a termelésre.

A hazai takarmányipart – s ezzel együtt az állattenyésztőket – mind­emellett a fehérjenövények drágulása is sújtja. Bár az elmúlt évben a szója esetében sikerült megúszni a nagyobb áremelkedést, az idén ebben a szegmensben is komoly drágulás kezdődött. Hazánk egy évben átlagosan 650-700 ezer tonna extrahált szójadarát használ fel, ennek kilencven százaléka Dél-Amerikából származik. Ez az árumennyiség két évvel ezelőtt a takarmányiparban hetvenmilliárd forintnyi kitettséget jelentett, ma már bőven meghaladja a százmilliárd forintot. Bár semmi köze Euró­pához a hazánkba érkező szójának, mégis néhány hónap alatt száz forinttal nőtt kilója, jelenleg 230-240 forintot is elkérnek érte.

Drágább élelmiszert hoz a háború

– Minden takarmánygyártó óriási présben van, megpróbál együttérezni az állattenyésztőkkel, ugyanakkor bennünket is súlyosan érint az alapanyagok drágulása, az energiaárak és a munkabérek növekedése, a forint árfolyamának alakulása – jegyezte meg. Az állattenyésztőket – elsősorban a sertéságazatban – gyakorlatilag a csőd szélére sodorta, hogy a rendkívüli mértékben megnövekedett takarmányköltségek ellenére nem tudták emelni a termé­keik árát. 

Az elmúlt hetekben azonban már a sertéstartók számára is felcsillant a remény, félévnyi késéssel ugyan, de megkezdődött az áremelkedés. Míg az élő sertésért három hete még csak 340 forintot fizettek a vágóhidak, ma már a kilónkénti ár eléri az 500 forintot. Kulik Zoltán szerint ugyanakkor ez még mindig veszteséget jelent a termelőknek, a jelenlegi költségszintek mellett 600 forintos élősertés-árra lenne szükség. Hasonló a helyzet a tejnél is: a nyers tej ára is folyamatosan nő, ahhoz azonban, hogy a termelés ne legyen veszteséges, a jelenlegi 130 forintról el kellene érni a 140-150 forintos szintet.

A háború következtében egyébként is felértékelődik a lokális élelmiszer-termelés fontossága. – Magyarország ebben a kérdésben jól áll, nettó agrárexportőr ország vagyunk. Nekünk nem kell attól félnünk, hogy nem lesz elég élelmiszer az országban, a kérdés csak az, hogy mennyiért – jegyezte meg Kulik Zoltán. – Sajnos hosszabb távon arra kell berendezkednünk, hogy a nettó keresetünkből sokkal többet fogunk élelmiszerre költeni, mint eddig tette hozzá.

Borítókép: Tanya Baján (Fotó: Mirkó István)