Ságvári Pál emlékeztetett, hogy Ukrajna éppen a háború kitörése napján, egy régóta tervezett tesztüzem erejéig kapcsolódott le az orosz és a belorusz hálózatról, de a visszakapcsolódás már nem valósulhatott meg. Az eredeti cél az volt, hogy Ukrajna 2024-ben csatlakozzon az európai szinkronrendszerhez, addig tesztelik, hogy képesek-e önállóan tartani az 50 Hz-et, ami az európai kapcsolódás előfeltétele. A háború azonban átírta a forgatókönyvet, és a kétéves felkészülési idő két hétre rövidült.
Az európai rendszerirányítók, elsősorban a Mavir és a szabályozó hatóságok, így a MEKH szakemberei is megfeszítetten dolgoztak azon, hogy megoldást találjanak a csatlakoztatás technikai és szabályozási kérdéseire, és eleget tudjanak tenni a két ország vészhelyzeti szinkronizálási kérelmének. Végül március 16-án megkezdődhetett az európai, illetve az ukrán és a moldáv rendszer próbaszinkronizálása, ami nagyban támogatja az ukrán–moldovai villamosenergia-rendszer stabilitását és a lakosság biztonságos ellátását.
Az elnökhelyettes kiemelte, hogy Ukrajnával a magyar átviteli hálózat kapcsolata a legerősebb, a hazai villamosenergia-ellátás biztonságát a szinkron csatlakozás közvetlenül nem veszélyeztetheti. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a vészhelyzeti szinkronizálás költségeit szét kell osztani az európai tagállamok között.
– Ugyanilyen európai szintű összefogás, folyamatos koordináció és fokozott figyelem szükséges a villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlyának fenntartásához is – hangsúlyozta Ságvári Pál.
Érkezik a földgáz
A hazai gázellátásról szólva az elnökhelyettes emlékeztetett, hogy a fogyasztási igényeket három fő összetevő elégíti ki: a stabil belföldi termelés, a tárolói kivétel és az import. Ezek közül most a legizgalmasabb kérdés a behozatal, amit a hivatal folyamatosan figyel: a hat interkonnektoron keresztül továbbra is zavartalanul, a szerződések szerint érkezik a földgáz.
A tárolókban jelenleg 1,25 milliárd köbméter földgáz van, ami a teljes kapacitás húsz és az éves fogyasztás 13 százaléka, vagyis a szezonnak megfelelő szinten vagyunk. Ebből a mennyiségből egyébként kilencszázmillió köbméter a stratégiai készlet, amihez csak vészhelyzetben kell hozzányúlni, tehát bőven van vésztartalék is.
Azzal kapcsolatban, hogy a tárolói töltöttség jelenlegi szintje elmarad az előző évek azonos időszakának szintjétől, Ságvári Pál rámutatott: ez csak annyit jelent, hogy a helyzet mostanra állt vissza a rendes kerékvágásba.
– A tárolói szint jelenleg a sok éves átlag szerinti, vagyis a kereskedők jól kiszámolták, hogy – megfelelő biztonsági ráhagyással – éppen elfogyjon a készlet a fűtési szezon végére. A 2020-as és a 2021-es szezon kilógott a sorból az akkori geopolitikai feszültségek miatt. A kereskedők akkor azért tároltak be a szokásosnál több földgázt, mert 2019 végén, amikor lejárt az orosz–ukrán tranzitmegállapodás, mindenki feszülten várta, hogy vajon meghosszabbítják-e a szerződést. Amit akkor a szokásos mennyiségen felül betároltak, az megmaradt a következő év elejére. Mostanra tértünk vissza a szokásos, az elmúlt évtizedekben megszokott átlaghoz – fejtette ki az elnökhelyettes.
Hangsúlyozta: a hazai jogszabály kimondja, hogy a lakosság téli fogyasztásának hatvan százalékát kitevő gázmennyiséget kell elhelyezni a tárolókban a fűtési szezon kezdetéig, ezen felüli beavatkozásra most nem lát indokot a hivatal.
Ahogyan olyan forgatókönyvvel sem számolnak, amely azt mondaná ki, hogy az idén hozzá kellene nyúlni a stratégiai készlethez, tehát szó sincs arról, hogy ki lenne „centizve” a betárolt földgáz mennyisége.
– A szolidaritás kérdése a földgázellátás területén is felmerül. A mechanizmus szerint egy adott országnak segítenie kell a másikon, ha annak a védendő fogyasztói (vagyis a lakosság és a kórházak, iskolák) nincsenek ellátva. De csak abban az esetben, ha a segítséget nyújtó ország védendő fogyasztói emiatt nem szenvednek hátrányt. Eddig nem érkezett erre vonatkozó megkeresés a szomszédos hatóságoktól – mondta Ságvári Pál.
Az ukrán–magyar vezetéken jelenleg kiszállítás történik, de nem a hazai tárolókból, hanem amit nyugat felől hoznak be a kereskedők, azt küldik is tovább keletre. És míg korábban csak megszakítható módon lehetett Ukrajna felé szállítani, addig február 1. óta úgynevezett garantált kapacitás működik, ami azt jelenti, hogy akkor is szolidárisak tudunk maradni velük, ha befelé nem érkezik forrás. Október 1. óta a legfontosabb betáplálási pont dél felől a szerbiai, illetve ezenfelül osztrák és szlovák irányból is jelentős mennyiségű földgáz áramlik Magyarországra.
Új európai felkészülés
A háború hatásairól is beszélt Ságvári Pál.
– Úgy látjuk, hogy bár érik találatok az ukrán infrastruktúrát, a felek mégis mintha ügyelnének arra, hogy a gerinchálózatok épek maradjanak. Jelenleg nem látunk ellátásbiztonságot veszélyeztető helyzetet, ezzel együtt természetesen készülünk vészforgatókönyvvel – biztosított az elnökhelyettes. Szükség esetén elsősorban a stratégiai készlethez lehet hozzányúlni, de import oldalon a horvátországi LNG-terminálról érkező földgáz is pluszforrás lehet, valamint jó lehetőség a Török Áramlat, amelynek egyik leágazása a szerb–magyar vezeték. A következő fűtési szezonra pedig elkészül a görög–bolgár összekötő is, így már dél felől is érkezhet valamelyik törökországi terminálról is energiahordozó, illetve másik betáplálási forrás lehet a Kaszpi-térség felől érkező gáz is.
Az elnökhelyettes hangsúlyozta, hogy Magyarország az elmúlt években jelentős infrastrukturális fejlesztéseket hajtott végre a földgázrendszer területén, hazánknak a hét szomszédja közül hattal van gázvezetékes kapcsolata.
Ennek ellenére mindegyik vezetéken végeredményben Oroszországból származó molekula érkezik hozzánk, ezért hosszabb távon regionális szinten is tovább kell dolgozni a forrásdiverzifikáción a szakértő szerint.
Ságvári Pál a nyugat-európai viszonyok átrendeződéséről is szót ejtett lapunk kérésére. Mint mondta, az Európai Bizottság a napokban megoldási javaslatokkal állt elő, tanulva abból, hogy a most véget érő fűtési szezonra tavaly nem sikerült tökéletesen felkészülnie egyes nyugati tagállamoknak. Az elnökhelyettes olyan ötletkezdeményekről beszélt, amelyekből idővel – várhatóan jelentősebb finomhangolás után – európai szintű jogszabályok is keletkezhetnek, ami jobb felkészülési szintet eredményezhet. Felmerült például a közös földgázbeszerzés lehetősége önkéntes részvétellel.
Egy másik javaslat szerint köteleznék a tagállamokat arra, hogy a gáztárolóikat legalább kilencven százalékig töltsék fel a fűtési szezon kezdetéig. Ezt a javaslatot még csiszolni kell Ságvári Pál szerint, hiszen nem egyenlők a feltételek: Magyarország kifejezetten nagy, unikális méretű tárolói kapacitással rendelkezik, míg más országok ennél jóval kisebbel vagy semekkorával. Ezért a mi esetünkben például más országoknak kellene beszállniuk a tárolási költségekbe, ám az is megoldás lehet, ha más módon, például a lakosság fogyasztását alapul véve határozzák meg a betárolandó mennyiséget. De a lényeg a szakértő szerint az, hogy végre elindult a közös gondolkodás annak érdekében, hogy Európa ne kerüljön még egyszer olyan kiszolgáltatott helyzetbe, hogy viszonylag alacsony gázkészlettel indul neki a téli szezonnak.
Borítókép: Ságvári Pál szerint nincs olyan forgatókönyv, amely arra utalna, hogy az idén hozzá kellene nyúlni a stratégiai földgázkészlethez (Fotó: Teknős Miklós/Magyar Nemzet)
