Nagyszabású segélycsomagot tervez a német kormány az Ukrajnában zajló háború miatt tovább emelkedő energiaárak hatásainak ellensúlyozására. A gazdasági és klímavédelmi tárca vezetője, Robert Habeck alkancellár kiemelte, hogy a fűtés, az áram és az üzemanyag szélsőségesen magas költsége elsősorban a háztartásokat, a családokat terheli, és ezt leginkább az alacsony jövedelműek szenvedik el.
A gazdasági tárca számítása szerint egy nem korszerűsített családi ház fűtési költsége éves szinten mintegy kétezer euróval emelkedett az ukrajnai háború következtében.
A támogatási csomag részeként a kormányzat már megállapodott abban, hogy júliustól elengedik a rezsiszámlákból az úgynevezett megújuló energia hozzájárulási díjat (EEG), amelyet a zöldenergia kiépítésének költségeire fizetett a német lakosság. A magyarországi rezsicsökkentés mintájára hozott intézkedéscsomagról további részletek még nincsenek, azonban a Zöldek pártelnöke szerint a kidolgozásnál három szempontot kell érvényesíteni. Először is azonnali könnyítéseket kell biztosítani a családoknak az áram, a fűtés és a közlekedés területén. A második szempont az energiahatékonyság erősítése és a fogyasztás csökkentése a többi között a gázfűtéses rendszerek cseréjének támogatásával. A harmadik pedig a leginkább hatékony energetikai megoldások terjesztése piaci alapú ösztönzőkkel.
A lakossági rezsitámogatások mellett a kormányzat a benzinárakhoz is támogatást nyújtana.
Németországban jelenleg a gázolaj literenkénti átlagára 2,30, míg a benziné 2,20 euró, amely minden korábbinál magasabb. Összehasonlításként 2021 márciusában a dízelért átlagosan 1,31 eurót, a benzinért 1,45 eurót kértek literenként a németországi kutaknál. A kormányzati tervek szerint az üzemanyag literenkénti árát két euró alá kell csökkenteni. A liberális FDP pártelnöke, Christian Lindner által vezetett pénzügyminisztérium elképzelése szerint ez a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy az üzemanyagárat a piaci árnál alacsonyabban kapnák a végfogyasztók, és a benzinkutaknak így kiesett bevételét utólag térítené meg az állam. A benzinkutak szövetsége szerint ez az elképzelés túl nehézkes és bürokratikus, valamint nem oldja meg a problémákat. Ezen kívül a terv ellenállásba ütközhet a Zöldek részéről is, akik szerint az intézkedés egyenértékű a fosszilis tüzelőanyagok támogatásával, és még ha be is vezetik, egyedül az alacsony jövedelmű ingázókra vonatkozhat, semmiképpen sem a társadalom egészére.
A rezsitámogatások bevezetését sürgetheti, hogy az Innofact piackutató intézet friss felmérése szerint a német lakosság 81 százaléka aggódik amiatt, hogy az Ukrajnában zajló háború tovább emeli az amúgy is az egekben lévő energiaárakat.
A megkérdezettek 42 százaléka támogatja a 2038-ra kijelölt szénkivonási dátum meghosszabbítását, ez 30 százalékpontos emelkedés a fél évvel ezelőtti közvélemény-kutatásban mértekhez képest.
A még működő három német atomerőmű év végéig szóló engedélyének meghosszabbítása továbbra sincs terítéken a német kormányzatban, azonban a mostani mérések azt mutatják, hogy a lakosság 54 százaléka gondolja úgy, hogy ez lenne a megoldás ahhoz, hogy az országuk kevésbé függjön az orosz energiától és a rezsiárak is csökkenjenek.
Borítókép: A grohndei atomerőmű hűtőtornyai az észak-németországi Emmerthalban 2021. december 30-án, egy nappal az erőmű leszerelésének kezdete előtt. (Fotó: MTI/EPA/Focke Strangmann)
