A német autópálya, az Autobahn fogalom és egyedi jelenség. Nemcsak azért, mert Németországban található Európa egyetlen és utolsó, sebességkorlátozás nélküli gyorsforgalmi hálózata. Aki hasonlóra vágyik, annak Haitire, Nepálba vagy Észak-Koreába kell utaznia.
Azok a jómódúak, akiknek méregdrága autójuk végsebességének kipróbálásához nem megfelelő környezet a 130-ra korlátozott sztráda, szívesen kerülnek egyet, hogy büntetés veszélye nélkül nyomhassák a padlóig a gázt.
Így tett a cseh milliárdos, aki nemcsak megcselekedte a fentieket, de az eseményt videóval dokumentálta, amit megosztott egy közösségi portálon. A hatóságok pedig feljelentést tettek az óránként 417 kilométeres sebességgel közlekedő szupersportkocsi vezetője ellen. A német ügyészség a közfelháborodás ellenére elutasította a feljelentést.
Kétszáz lóerős családi autók
Az eset mindenesetre rávilágított, hogy a magas színvonalon megépített gyorsforgalmi út alkalmas az általánosan használt 130-as tempó duplájának, sőt akár triplájának a menedzselésére is. Az ipar pedig képes előállítani olyan járműveket, amelyek kihasználják ezeket a lehetőségeket. A német személyautópark meghökkentően nagy részét, normál családi autókat szereltek 200 lóerőnél erősebb motorral, és a végsebességet számos modellnél elektronikusan korlátozzák.
Merthogy van még egy tényező, ami a nagy sebességű autózásnak akadálya lehet: ez maga az ember, aki nem mindig képes vagy hajlandó visszafogni a technikát. Az Autobahn ebben is mintaadó, bár az európai országokban egyre több autópálya található, a közlekedési morál ezzel nem feltétlenül tart lépést.
A német autópályákon azonban természetes, hogy az, aki megelégszik a szokásos sebességgel, félrehúzódik, utat ad azoknak, akik kihasználják az autójukban rejlő képességeket. Ez utóbbinak is van kultúrája, hagyománya.
Mindezeket tudni kell, hogy megértsük, miért lett központi kérdés a legutóbbi német szövetségi választások kampányában a Tempolimit témája, és más hangsúlyokkal miért került elő ismét, amikor Európa energiaellátása forog kockán. Az autópályákon bevezetendő általános sebességkorlátozás ugyanis csökkenthetné a németországi üzemanyag-fogyasztást, és ezáltal a nyersolaj és az olajtermékek importjának szükségességét is. Ez pedig segíthetne az orosz energiaellátás-függőség csökkentésében – olvasható a Tagesschau.de portálon.
2,1 milliárd liter üzemanyag a tét
Mielőtt egy esetleges sebességkorlátozás gazdasági és éghajlatbarát lehetőségeiről beszélnénk, érdemes pillantást vetni a német utakra és az ottani vezetési szokásokra. Az autópályák 70 százalékán már ma is érvényes a 130-as a sebességkorlátozás. Azt, hogy a járművezetők ténylegesen milyen gyorsan hajtanak, a Szövetségi Autópálya Kutatóintézet mérte meg a különböző szakaszokra vonatkozóan. Sebességkorlátozás nélkül az átlagsebesség óránként 125, 120-nál 115, 100-nál pedig 103 kilométer. Ez hogyan lehetséges? Philipp Klöckner a Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa szerint
a járművezetők nagy része nem mindig tartja be az érvényes sebességkorlátozást. A 120-as táblánál mintegy 40 százalékuk lépi túl a sebességhatárt
– mondta.
A Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal már évekkel ezelőtt tanulmányt írt a német autópályák sebességkorlátozásának környezeti hatásairól és megtakarítási lehetőségeiről. A közelgő gáz- és olajválság alkalmából frissítették számadataikat: ezek szerint
Németországban évente 2,1 milliárd liter fosszilis üzemanyagot lehetne megtakarítani, ha az autópályákon 100-as, a lakott területeken kívül 80-as sebességkorlátozás lenne érvényben.
A sebességkorlátozás összességében öt-hét százalékkal csökkenthetné az orosz olajimportot – becsülte Claudia Kemfert, a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) energiaügyi közgazdásza.
Száz, nyolcvan, harminc
A Német Környezetvédelmi Segélyszervezet, amely már régóta támogatja a 100-as nappali és 120-as éjszakai sebességkorlátozást – Hollandiában már érvényben van ez a rendszer –, az energiaválságra való tekintettel szigorította javaslatait. Eszerint
autópályán 100, lakott területen kívül 80, lakott területen pedig 30 kilométeres sebességgel lehetne haladni.
A szervezet szerint ezzel a modellel még 3,7 milliárd liter benzin és gázolaj maradna a tankerek gyomrában. Mások felvetették egy, az 1973-as olajválság idejéből származó intézkedés felelevenítését: ha egy éven keresztül havonta kétszer autómentes vasárnapot vezetnének be, azzal 1,3 milliárd liter fosszilis üzemanyagot lehetne megtakarítani. Ez a németországi üzemanyag-eladások 2,6 százalékának és a kőolajimport 1,4 százalékának felelne meg.
A sebességkorlátozás bevezetését a Bundestagban eddig főként a szabad demokraták (FDP) akadályozták. Ez nem csoda, hiszen a párt elnöke, Christian Lindner ismert a sportautók iránti rajongásáról, és köztudott, hogy garázsában kétszáz kilométeres sebesség fölötti utazásra képes autók parkolnak.
De úgy tűnik, hogy változóban a hangulat: a német autópályák sebességkorlátozásáról szóló vita ismét a figyelem középpontjába került.
Borítókép: Autómentes hétvégéken, havonta kétszer kiürülhetnek a sztrádák is (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)
