A hatóság gyakori vendége a Ryanair

Az elmúlt években tetemes lajstrom gyűlt össze a hatóságoknál a fogyasztók megkárosításáról szóló esetekből a Ryanair légitársaság kapcsán. A cég ellen újabb panaszos bejelentések alapján a folyamatban lévő eljárás mellett témavizsgálatot rendelt el az igazságügyi miniszter.

Brüsszel, 2021. július 1. Michael O'Leary, a Ryanair vezérigazgatója sajtótájékoztatót tart a légitársaság Belgiumból induló nyári járatairól Brüsszelben 2021. július 1-jén. MTI/EPA/Stephanie Lecocq Fotó: Stephanie Lecocq

Miközben a kormányhivatal folytatja a vizsgálatot a Ryanair légitársaság ügyében, az elmúlt években tapasztalt utaspanaszok nagy száma miatt a fogyasztóvédelemért felelős miniszter a társasággal szemben soron kívüli témavizsgálatot rendel el – közölte kedden az Igazságügyi Minisztérium a diszkontcég árképzése miatt zajló eljárás kapcsán, amelyben azt vizsgálják, hogy jogszerű-e az extraprofitadó utasokra történő áthárítása. 

A tárca megerősítette, hogy 

a kormány elfogadhatatlannak tartja és a leghatározottabban elutasítja ezt a gyakorlatot.

Mint jelezték, nemcsak a különadóval kapcsolatban érkeztek bejelentések a fogyasztóvédelemhez, hanem például a korábbi időkben járattörléssel, nem megfelelő tájékoztatással, poggyászkezeléssel és az utasokkal való kommunikációval kapcsolatban is.

Az a hangnem, amit a Ryanair vezetése ütött meg a magyar kormánnyal szemben, a panaszok alapján általánosan előfordul az utazóközönséggel szemben is, ami megengedhetetlen. A Ryanair bocsánatkéréssel tartozik, elsősorban az utazóknak

– szögezték le. 

A minisztérium szerint a panaszok száma és súlya hatékony kivizsgálást és fellépést igényel a jövőbeli jogsértések megelőzése érdekében, főként, hogy a járvány után megnövekedett utazási kedv visszaélésekre adhat lehetőséget a légitársaságoknak.

Csekély internetes kutatásból bárki számára világossá válik, hogy a Ryanairhez több tucatnyi, utazókat ért sérelem kapcsolódik hazánkban, amelyek egyebek mellett a járatkésések esetén elvárt tájékoztatás vagy ellátás hiányáról, a kifizetett szolgáltatások vagy jogos kártérítések elmaradásáról, rejtett költségek felszámításáról, a poggyászok elkeveredéséről, illetve megtévesztésről, kiszolgáltatottságról szólnak. 

Ugyan a fapados szolgáltatások kényelmi elemeket nélkülöző egyszerűségével évek óta tisztában vannak az utazók, a diszkontok olcsóságra épülő üzleti modelljéből fakadó fogyasztói panaszok jellemzően túlmutatnak az etikus vagy a jogszabályok által elvárt működésen 

– utóbbit bírsággal végződött, korábbi eljárások is bizonyítják.

A Malév csődje után a hazai piacot eluraló diszkont-légitársaság az utazók haszonelvű megtévesztése miatt gyakori vendégnek számít a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH).

Az ír központú légicég 2015-ben azért érdemelt ötvenmilliós GVH-büntetést, mert a magyar nyelvű foglalási oldalán éveken át 

hamisan azt ígérték, hogy a légitársaság alapbeállításként alkalmazott valutaváltó rendszerével jobban járnak a turisták, mint a saját bankjuk árfolyamaival. 

Emiatt nem tudta számos utas, hogy a jegy kifizetésekor választhatják a saját bankjuk kedvezőbb átváltási árfolyamait is a multivállalat rendszerével szemben. 

A fogyasztók félretájékoztatása bevált gyakorlat lehet a Ryanairnél.

2009-ben például azért kaptak tízmillió forintos bírságot, mert a hirdetésekben elhallgatták, hogy a feltűnően olcsó (háromforintos) repülőjegyek árán felül a poggyászdíjat és a reptéri csomagfeladáshoz szükséges díjat is ki kell fizetni az utazáshoz. 

Emellett csak az apró betűs részekben szerepeltették, hogy az akciós árban nincs benne a repülőtéri illeték, míg azt sehol nem közölték, hogy a bankkártyás ügyfeleknek hitelkártya-kezelési díjat számolnak fel. Egy 2013-as, 15 millió forintos versenyhivatali büntetés alapja pedig egy olyan akciós kampány volt, amelyben az úgynevezett foglalási adminisztrációs díj kifizettetését nem jelezték szabályszerűen. 

Egy évvel korábban a 99 és 49 forintért kínált jegyek hirdetéseiről mindenki azt hihette, hogy a feltűnően akciós árak bármely úti cél irányába érvényesek, holott azok csak egyetlen útra szóltak – ezért a jogsértésért tízmilliós büntetéssel sújtották a profitéhes vállalatot. A hatóság ebben az eljárásban azt is tisztességtelennek tartotta, hogy bár a magyarokat célzó hirdetéseket magyarul tették közzé, ám olyan fontos információkat, mint például hogy módosíthatják az indulási időpontot vagy hogy átháríthatják a reptéri illeték emelését, sehol nem közöltek magyarul. 

A Ryanair több vizsgált hirdetésében ígért már 50-75 százalékos kedvezményt, megtévesztően. Ám, mint utóbb a hatósági vizsgálatokból kiderült, ezeket az engedményeket csak a jegyárak egy részénél, sajátosan alkalmazták.  

Gyűlnek a felhők. Hétfőn a Védett Társadalom Alapítvány fogyasztóvédelemmel is foglalkozó Budapest Bizottsága tett feljelentést a cég ellen, mivel a weboldalukon megtévesztő üzenetekben letagadják az extraprofitadó miatti díjemelésüket. A kizárólag a magyar aloldalon közzétett angol nyelvű üzenetekben azt sugallja a Ryanair, hogy ez nem üzleti döntés, hanem az adót a fogyasztók lennének kötelesek megfizetni, márpedig ezt a fajta kommunikációt tiltják a jogszabályok. 

Borítókép: A Ryanair vezérigazgatója, Michael O’Leary az új adó miatt sértegette a kormányt (Fotó: Stephanie Lecocq)