A minap robbant a hír, miszerint előzetes, nem kötelező érvényű megállapodást kötött a 4iG Nyrt., a magyar állam képviseletében a Corvinus Zrt., valamint a Vodafone Europe BV a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. százszázalékos részvénycsomagjának adásvételéről. A gazdaságfejlesztési miniszter ezzel kapcsolatban emlékeztetett: a 2010 utáni kormányoknak mindig is kitüntetett célja volt, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban a magyar tulajdon arányát erőteljesen növeljék és lehetőség szerint többségi szintre emeljék.
– A gyakorlatban minden iparág, minden ágazat valamilyen értelemben nyereségtermelő terület. Azaz profitot termel. Egyáltalán nem közömbös, hogy ezt a pénzt mire forgatjuk vissza. Ez bármelyik ország esetében igaz – mondta a Magyar Nemzetnek Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke jelezte: egy fejlődő területen rendszerint beruházások valósulnak meg. A fejlesztéseknek megint csak jelentős hozadéka lehet, ha azokat szintén hazai cégek végzik el vagy beszállítói szerepkörben jelen vannak. Ez is áttételes eszköz a hazai gazdaság erősítéséhez.
– Az sem mellékes, ha az adott ágazatban jelentős a kutatás-fejlesztés, az innovációs tevékenység, és ki kell emelnünk a szakképzés és felnőttképzés fontosságát, hiszen az iskolában szerzett tudást a vállalatokkal együttműködve lehet alkalmazni a munkaerőpiacon. A Vodafone esetében ez és a fent említett két tényező egyaránt igaz. Nyereséget termelő ágazatról van szó, amely beruházásigényes. Ezek a fejlesztések pedig jellemzően magas tudást követelnek meg, mindennek pedig más területeken is megjelennek az eredményei – magyarázta a szervezet elnöke. Parragh László szerint ha ténylegesen jól működtetik a magyar tulajdonosok a szóban forgó céget, akkor az számtalan előnyt hozhat.
A kamara elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy ennek az üzletnek van nemzetbiztonsági vonatkozása is. A kibertér ugyanis ma már nem pusztán kommunikációs, hanem nemzetvédelmi, esetenként katonai terület is.
– Mindezek mellett az informatika azontúl, hogy fejlődik, hihetetlen mértékben bővül is. Olyan irányú az elmozdulás, amelyen korábban csak mosolyogtunk. Ideértem például az űripart. Ezek a technológiák megjelennek a hétköznapi használatban is, hiszen nincs olyan terület, amelyet az informatika ne érintene. Gondoljunk csak az elmúlt napokban nagy visszhangot kapott meteorológiai előrejelzésekre. Azt is látjuk, hogy milyen pusztítást végez az aszály. Megfelelő informatikai fejlesztésekkel, drónokkal, műholdas információkkal itt is pontos előrejelzéseket lehet kapni, egyszerűbben lehet mérni a folyamatokat, a hatásokat és azok következményeit. De meg lehet nézni azt is, hogy milyen fejlődés zajlik az önvezető autók megalkotásában vagy éppen az okosvárosok szervezésében és a közösségi közlekedés összehangolásában – sorolta a példákat Parragh László. Kiemelte: ha Magyarország megengedné magának azt, hogy ez a terület csak külföldi cégek kezében legyen, akkor ezzel jelentős és hosszú távú hibát követne el.
– Már így is nyomasztó a nemzetközi társaságok fölénye, hiszen a mobiltelefonok megjelenése és elterjedése is külföldi vállalatokhoz kötött. Ez igaz a kábeles szolgáltatásokra is. Bár jó néhány cég van, amelynek a nevében benne van, hogy „magyar”, attól még azok nem hazai vállalatok. Ez ne tévesszen meg senkit – ismertette a szervezet vezetője.
Parragh László szerint kulcskérdés, hogy a hazai tulajdonú társaságoknak milyen a menedzsmentje. Gyakran felmerül az a vád, hogy az állam rossz tulajdonos, és nem teszi jól, ha beavatkozik a piaci folyamatokba. Ez nem igaz.
– Ha az érintett minisztert csak politikai szándék vezérli a döntéseknél, akkor annak komoly kockázata van. Ha azonban ért a területhez, mert a szakmából, az ipar területéről jön, akkor ott feltételezhető, hogy jó gazdaként működik közre az irányításban. Ha pedig az állami tulajdon a magántőkével vegyül, akkor ott a kontrollban a piacnak is szerepe van, pláne ha tőzsdei társaságról beszélünk. Ez lehet sikeres modell – emelte ki az elnök. – Egy ilyen megoldás azontúl, hogy a tulajdonosi kör érdekelt a vállalat fejlődésében és a sikeres működtetésében, a közjót is szolgálja – tette hozzá.
Az Orbán-kormány ezt vette figyelembe akkor is, amikor a balliberális kormányzás alatt kiárusított bankszektorban és a közműszolgáltatás területén növelte a hazai tulajdon arányát.
– Az egyik koronagyémánt az MVM, benne a paksi atomerőművel. A rendszerváltás óta zajlik ezek körében az érdekcsoportok csatározása. Szerencsére itt végig megmaradt az állami tulajdon. Feltehető a kérdés: hol tartanánk ma, ha ez nem így lenne. Az energiaválság sok keserűséget fog okozni, de a negatív hatása a sokszorosa lenne, ha ezek a társaságok nem lennének magyar kézben. Ez igaz a vízművekre vagy éppen a közösségi közlekedésre is – mondta végezetül a szervezet vezetője.
Borítókép: Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (Fotó: Havran Zoltán)
