Elemér 2024. február 28.
logo

Vége a kamatemelési ciklusnak Magyarországon

Forrás: Vg.hu
2022.10.24. 08:43 2022.10.24. 09:37
Vége a kamatemelési ciklusnak Magyarországon

Egy hónappal ezelőtt jelentette be Matolcsy György, a jegybank elnöke, hogy véget ér a kamatemelési ciklus Magyarországon, ám a forint gyengülése azóta újabb lépésekre kényszerítette a nemzeti bankot, s most az a nagy kérdés, hogy az egynapos betéti kamatokkal sikerült-e hosszú távon is megállítani a hazai fizetőeszköz trendszerű esését – írja a VG.

A monetáris tanács kedden kamatdöntő ülést tart, ám a VG-nek nyilatkozó elemzők nem számítanak további kamatemelésre. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy hónappal ezelőtt jelentette be a kamatemelési ciklus lezárását, miután 13 százalékra növelte az irányadó rátát. A forint gyengülése azonban újabb lépésre kényszerítette a jegybankot, bő egy hete a hazai fizetőeszköz árfolyamzuhanására az eszköztár átalakításával és az egynapos betét az alapkamatnál 500 bázisponttal magasabb kamatával reagált.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint az alapkamat az egynapos betéti kamat szintjét nem fogja felvenni, egyrészt a jegybanki hitelesség is ezt diktálja, másrészt pedig a kamatkiadások mérséklése miatt sem. Szerinte az egynapos betéti kamat emelésére abban az esetben kerülhet sor, ha a forint ismét jelentős gyengülésbe kezdene, „ez pedig keddig remélhetőleg nem történik meg”.

Hasonló véleményének adott hangot az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője, Varga Zoltán. A jelenlegi eszköztárat rugalmasnak tartja, tehát az egynapos betéti tenderek kamatát szükség esetén tovább emelheti a nemzeti bank.

Reméljük, nem áll elő olyan helyzet a közeljövőben, hogy ezt a lépést meg kelljen tennie

– mondta a szakember, hozzátéve, hogy jól látható, az effektív kamat nagymértékű emelésével a rövid távú spekulánsokat sikerült kiszorítani a forint piacáról, hosszabb távon azonban továbbra is fennállnak kockázatok. Az uniós források körüli bizonytalanság, illetve a folyó fizetési mérleg magas energiaárak okozta hiánya szintén az árfolyamot gyengíti – emelte ki az elemző a VG-nek.

Regős Gábor is úgy látja, hogy a forint mélyrepülését sikerült megállítani, azonban a hazai fizetőeszköz az elmúlt években trendszerűen veszített értékéből, ami a mostani helyzetben a kedvezőtlen várakozások miatt számtalan problémát okoz: „A forint 14,5 százalékkal értékelődött le egy év alatt, ami nagyban hozzájárul az infláció növekedéséhez, és a kkv-kat is nehéz helyzetbe hozza. Tehát, bár sikerült eredményeket elérni az árfolyamzuhanás megállításával, az infláció letöréséhez a mostaninál jóval erősebb árfolyamra van szükség, azaz itt még bőven akad a jegybanknak tennivalója.”

Az elemzők szerint még várat magára az inflációs fordulat, erre leghamarabb 2023 első vagy második negyedévében kerülhet sor.

Az infláció megfordulásához szükség lenne a várakozások jelentős mérséklésére, a forint erősítésére és az energiaárak normalizálódására. „Az energiaárak megjelenése az árakban nem azonnali: míg a földgáz ára az elmúlt időszakban már csökkent (de a korábbinál még így is nagyságrendekkel nagyobb), addig a vállalkozások egy része még most kapja meg az első számlákat a sokszoros növekedésről” – emelte ki Regős Gábor. Az elemző várakozásai szerint a pénzromlás üteme valamivel 25 százalék fölött tetőzhet a jövő év első felében.

Az eredeti cikk ITT érhető el.

Borítókép: Matolcsy György (Fotó: MTI/Rosta Tibor)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.